A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 32., 1917-1923
Tartalomjegyzék
8 volt 18-ika körül. A Duna áradt 4—6-ig, 10—15-ig és 22-étől a hó végéig. A Tisza csak a hó végén volt áradó. December hó. Első felében igen kevés csapadék volt. Csapadék inkább a hó végén jelentkezett. Kisebb áradások voltak mindkét'folyón 1—2, 10—12 között, 24-én a Duna és 27-én a Tisza kezdett erősebben áradni, mozgó jéggel. 1920. év .Január hó. 8—10 nap volt csapadékos, inkább a hó elején. Hó olvadás is következett be, amelynek folytán úgy a Duna, mint a Tisza majdnem egész hónapon át áradtak és tekintélyes magasságra emelkedtek. I/26-tól tele mederrel mindkét folyó apadt a hó végéig. Február hó. 3—4 csapadékos nappal ugyancsak csapadék- szegény volt. A nagy januári áradás lefolyása majdnem a hó közepéig eltartott állandóan apadó jelleggel. Kisebb áradások voltak a Dunán 3—6-ig, 14—17-ig és 25—29-ig. A Tiszán 16—20-ig és 25—29-ig. Március hóban adjuk közre először a ,,Bulletin hydro- metrique du Bassin du Danube“ című térképi napi jelentést. Ezen jelentéseken a csapadék adatok nem szerepelnek. Ezen jelzések 1922. évi március hó 31-ig adattak közre. Azon időre amíg ezen jelentéseink adattak, a csapadékviszonyokat illetőleg utalunk a meteorologiai intézet ide vonatkozó kiadványaira. E hóban a Duna 1—15-ig tetemesen és kisebb mértékben 24—28-ig áradó volt egyébként apadt. A Tisza az egész hó folyamán tetemes magasságot ért el, úgy 20—22. körül kulminált és 29-én kezdett telt mederrel apadni. Április hó. A Duna 2—7. és 14—30-ig volt áradó kisebb árvízmagassággal. A Tisza tekintélyes vizet hozott le egész hóban általában, apadó jelleggel. Mindössze 8—12-ike között vonult le jelentékenyebb árhullám. . Május hó. Vízjárás tekintetében elég jelentékeny volt a Duna közepesen áradt 6—14-ike és 19—29-ike között, a Tisza 11—18-ika és 21—28-ika között. Egyébként apadó jellegűek voltak. Június hó. Ugyancsak tetemes vízmennyiséget eredményezett. A Duna 3—9-ig, 17—30-ig, a Tisza egész hónapban áradó jellegű volt. Július hó. A Duna 1—8-ig, 12—16-ig és 28—31-ig, a Tisza pedig 3—5-ig, 13—18-ig, 30—31-ig áradt, egyébkor apadó volt. Augusztus hó. A Dunának jelentékeny áradásai voltak 1—8-ig, 11—12., 16—17., 20—31., a Tiszának 1—8-ig és a hó végén bekövetkezett tekintélyes lecsapódások következtében 24—31-ig. Szeptember hó. Teljesen abnormis jellegű volt. Ez évszakban szokatlan magas vízállású volt, különösen a Duna és a Tisza is elég tekintélyes árvizeket vonultatott le. A Duna 1—5., 7—19-ig erősen és 23—27-ig kisebb mérvben áradt. A Tisza 1—4-ig, 7—19-ig igen erős áradást vitt le. Október hó. A szeptemberi árvizek által telített medrek az egész hó alatt apadva a hó végéig kiürültek, úgy, hogy a hó végén igen alacsony vízállás mutatkozott. November hó. Különlegesen alacsony vízállásával tűnik ki. A hó 4—10. között és 29—31. közt fellépő kisebb áradások jégzajlással jártak a Tisza felső folyásán és a mellékfolyókban is a korán beköszöntő fagyok következtében. December hó. Igen kis vízállás volt egész hónapban, alig számba vehető áradás mutatkozott a Dunán: 5—19., 21—24. és 28—30. között, a Tiszán : 4—15., 21—24., 28—30. között. 1921. év Január hó. A decemberihez képest a folyók több vizet hoztak. A Duna 1—9., 18—21., 25—31. között, a Tisza 1—12., 15—24. között volt áradó. A Tisza 28-tól zajlott. Február hó. Vízlevonulás szempontjából jelentéktelen volt. A Dunán 1—9., 19—24. és a Tiszán 2—13., 18—24. között vonult le árhullám, az áradások kisebb terjedelműek voltak a Tiszán jégzajlással. Március hó. Tekintélyes vízmennyiséget vitt le e hóban különösen a Tisza. Áradás volt a Dunán: 1—12., 17—19., 22—26. és 30—31. között. A Tiszán 1—15-ig., 17—25. és 30—31. Április hó. A múlt havi áradások által közepes vízzel teli medrek a hó első felében kiürültek és általános kis víz állott elő. A hó közepétől mindkét folyó áradni kezdett és a hó végéig áradva mindkét folyón tekintélyes vízmennyiség folyt le. Május hó. Az április végei áradás a Dunán 5-ig, a Tiszán 3-ig tartott. A medrek meglehetősen teltek maradtak. Újabb áradások állottak be a Dunán: 7—11., 15—18. és 20—25-ike között, a Tiszán 8—11. között. A hó végére mindkét folyó medre meglehetősen kiürült. Június hó. Közepes vizeket hozott, A hó végén volt a Tisza vízbő. Áradások voltak : a Dunán 3—7., 17—20. és 26—30. között, a Tiszán : 4—8., 17—20. és 26—31. között. Július hó. Vízlefolyási szempontból jelentéktelen. A Dunán 4—8. és 19—23. között, a Tiszán 5—11. között volt kisebb árvíz. Augusztus hó. Kisvízű volt, kis árhullám vonult le a Dunán: 13—19. és 27—30. között, a Tiszán : 20—27. között. Szeptember hó. Szintén kisvízű volt. Kisebb áradás volt a Dunán 9—13., 15—19. és 24—29. között ; a Tiszán 1—8., 11—12., 18—20. között. Október hó. Egész hóban mindkét folyó apadó volt. A medrek egészen kiürültek. A Vág által hozott néhány árhullám a Dunát nem volt képes áradó jellegűvé tenni. November hó. A kis vízállások állandóan tartanak. Kisebb áradások voltak a Dunán 6—12. és a Tiszán 8—12., 14—15., 19 —26. között. A hó vége felé fagyok állottak be, a Tisza mellékfolyóin jégzajlás is volt. December hó. A beköszöntött nagy fagyok következtében úgy a Duna, mint a Tisza majdnem az egész hóban alacsony vízállás mellett zajlott. A Tisza jege 5-ikén Szegednél már megállóit. Később ismét megindult. 1922. év Január hó. A kemény tél eredményeként a Duna egész hónapban mozgójeget hordott, 4—9 és 12—17 között áradt. 24—30-ig apadó vízben zajlott és 30-án a jég Mohácsnál megállóit. A Tisza 5—10 között áradt, jege 10-én Szegednél zajlás után megállóit. Február hó. Úgy a Dunát, mint a Tiszát egész hóban jégpáncél fedte. A Duna 1—6-ig és 14—17-ig kisebb mérvben, de 20—28-ig tetemesen áradó volt. A Tisza 5—11-ig és 25—27 közt volt áradó. « Március hó. A Duna jege III/2-án és a Tiszáé pedig III/4-én indult el tekintélyes vízállás mellett. Az erős tél és hatalmasan felnövelkedett hótömegek e hó folyamán mindkét folyót erősen megduzzasztották. A Duna kisebb mértékben bár 1—14 és 25 — 30-ig áradt. A Tisza azonban csaknem az egész hó folyamán telt mederrel folyt. Legnagyobb vizeit a hó utolsó hetében vitte le. A „Bulletin hydromelrique du Bassin du Danube“ közreadását a vízrajzi osztály megszünteti. Április hó. Ismét az 1920 március hó előtt kiadott átnézeti térképen készíti el a vízrajzi osztály az ország jelentékenyebb folyóinak vízállását és a csapadékokra vonatkozó jelentéseit is. E hóban 16 csapadékos nap volt. Közöttük tekintélyes esők : IV. 5-én Mohácson 30 m/m, IV. 10-én Pécsett 30 m/m, 1V. 20-án Nagykanizsán 50 m/m. A Duna nem volt nagy, áradó volt 8—23 között. A Tisza egész hónapban tele mederrel folyt, áradt 1—7-ig és 23—27-ig. Május hó. 17 csapadékos nappal. A Duna 2—6-ig, 13—25-ig és 27—30-ig áradt. A Tisza 3—6-ig, 16—19-ig és 26—28-ig áradt. A Tisza vízállása az egész hó folyamán magas volt. Június hó. 16 csapadékos nappal. A hó második felében hatalmas zivataros lecsapódásokkal. VI. 19. és 20-án: Sátoralj a-Ujhelyen 60 m/m, Orosházán 55 m/m, Siófokon 30 m/m, Szegeden 45 m/m. eső volt. A Duna áradt 1—3, 8—10, 13—18, 23—26 és 29—30 közt. A Tisza, amely még e hó folyamán is elég magas volt áradt 16—26 és 29—30 között. Július hó. 14 csapadékos nappal, amelyek jobbára a hó
