A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 32., 1917-1923
Tartalomjegyzék
ELŐSZÓ. Évkönyvünk utolsó 1916-ik évre vonatkozó kötetét 1917-ben bocsátottuk közre — még a világháború harmadik évében. A nagy világégés, mint sok más dologban, úgy nálunk is csak később éreztette káros hatását. Közlönyünk 1916.-i XXXI. kötetének kiadása után nem voltunk abban a helyzetben, hogy a XXXII. kötetet, valamint folytatásait kiadhattuk volna. Csak 1924-ben vált ismét lehetségessé, hogy a kiadványok összeállításával foglalkozhassunk, illetőleg, hogy e több, mint 30 éves kiadvány sorozat, most már 1917—1923. évekre terjedő adatai, további közlésének gondolatát felvethessük. Részben eleget akartunk tenni a kiadvány iránt megújuló érdeklődésnek is, — azzal, hogy ezen időszak vízállásait egy folytatólagos XXXII. kötetbe foglalva adjuk ki, — részben pedig meg akartunk felelni az e tekintetben minket terhelő nemzetközi kötelezettségnek. Az adatgyűjtés a háború okozta kikerülhetetlen akadályokkal — a régi módon állandóan folyt úgy, hogy az adatok — (a ki nem kerülhető hiányokkal) rendelkezésünkre állanak. Csakis Csonka-Magyarország területére vonatkozó adatokat közlünk. Több év adatainak egy kötetbe való összefoglalása szükségessé tette az eddig használt és bevált beosztás és rovatok némi módosítását. A könyv gyakorlati használhatósága szempontjából tekintettel voltunk arra, hogy az előző kötetek adat-folytonossága lehetőleg meg ne szakadjon. A béke évek kiadványaiban az összes mércék vízállásainak délelőtti és délutáni leolvasásait közöltük. Az 1917—23. évek összefoglalt kiadványában azonban csak a délelőtti leolvasásokat közöljük, ezeket is csak a legfontosabb 16 darab táviratozó mércére vonatkozólag. Az összes többi (Csonka-Magyarország területén lévő) 96 vízmércére vonatkozólag közöljük a mérce helyére, magasságára stb. vonatkozó törzskönyvi adatokon kívül a havi közepeket és a nevezetesebb vízállásokat. A csapadékviszonyokra vonatkozó adatgyűjtés — a m. kir. meteorologiai állomás közlése szerint — épen úgy folyamatban volt, mint minálunk, azonban a „Meteorológiai Intézet Évkönyvei“ szintén csak 1917. évig és az 1921—22. évfolyam jelentek meg — a többi évről csak adatgyűjtés van. Tekintve ezen körülményeket és kiadmányunk terjedelmét, költségeit, csupán csak néhány csapadéktérkép közlésére szorítkozhatunk. A vizállási grafikonokat is csak a legfontosabb mércére vonatkozólag közöljük 1917—23-ig. A II. részben a vízmércékre vonatkozó törzskönyvi adatoknál megjegyezzük, hogy a 0 pontok kottái minden egyes folyón egységes alapsikra vonatkoznak, de a különböző folyók alapsikjai között eltérések lehetnek, melyeknek mértéke azonban még ez idő szerint kimutatva nincsen. Az 1917. évet megelőző 0 pontok kottáit a jelen kimutatás nem közli, de a megelőző idők változásainak kottái a jelenlegi mérce helyére vonatkoztatva a kimutatás korrekció rovatában foglaltak szerint megállapíthatók. Budapest, 1924. évi december hó. A M. kir. Országos Vízépítési Igazgatóság Vízrajzi Osztálya: Kenessey Béla s. k., ministeri tanácsos.
