A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 31., 1916

1. rész tartalma

vezethetett el mpként a Balaton árvizéből, 1902 óta azonban 24 m3-re emelkedett a Sió vízemésztőképessége: az 1897—1902. években végrehajtott mederbővítő munkálatok következtében. A jövőben pedig még kedvezőbb lesz a helyzet, a balatoni árvíz kártétel nélküli levezetése dolgában, mert a vízi beruházá­sokról szóló 1908. évi XLIX. t.-cz. biztosítja a Balaton végleges szabályozását. Beállítottak ugyanis e czélra 4,500.000 koronát az állami költségvetésbe, mely összeg mintegy egyenlő részekben öleli fel a következő munkálatokat: 1. az árapasztó Sió-csatorna meder- bővítését 50 m3 mpkénti vízemésztésre és ehhez mérten a siófoki zsilip kiszélesítését; 2. a Sió nemkülönben a folytatását képező Kapos és Sárvíz hajózhatóvá tételét; 3. a balatoni kikötők kiépí­tését a jövőben előálló tranzitó-forgalom igényeinek megfelelően. A folyók 1916. évi árvizeire vonatkozóan felemlítjük, hogy nívói sehol sem emelkedtek az eddig ösmert legnagyobb vízállások fölé. Sőt — a mint az alábbi táblázatok is igazolják — alig közelí­tették meg őket. V. Duna folyam. Az 1910. évi Az 1910. óv előtti A vízmércze-állomás neve legnagyobb vízállás legnagyobb vízállás ideje magas­sága om. éve ma"as- saga cm. Pozsony .....................„........................... IX. 11. 425 1850 982* Komárom .............................................. I. 11. 508 1870 758 Budapest .................•;................................. I. 12. 494 1838 930* Paks ................................... 1. 13. 452 1870 806* Mohács .............................. I. 15. 538 1897 700 (lombos ................................................... V. 0. 579 1907 678 Újvidék ................................................... I. 19. 515 1876 637* Zimony (Zemun) .................................... 1. 2. 580 1895 711 Pancsova................................................... 1. 4. 592 1895 733 Báziás ................ .................................... 1. 1. 574 1895 777 Drenkova ............................................. I. 4. 476 1888 653 Ors’ova........................................................ I. 4. 511 1895 648 * ZajlO jég. VI. Tisza folyó. A vízmércze-ál lomás neve Az 1916. évi legnagyobb vízállás Az 1916. óv előtti legnagyobb vízállás ideje magas­éve magas­sága cm. sága cm. Máramarossziget ............................... X. 23. 164 1914 290 Tekeháza................................................... Ili. 25. 218 1914 400 Tiszaújlak ............................................. Ili. 25. 230 1913 452 Vásárosnaménv .. III. 27. 548 1888 900 Záhony ......................... III. 27. 438 1888 751 Tokaj ......................... I. 1. 688 1888 872 Tiszafüred ................ I. 1. 648 1888 742 Szolnok ..................... I. 1. 778 1895 827 Csongrád.................................... I. 1. 822 1895 867 Szeged .................................................. I. 1. 791 1895 884 Törökbecse ................. I. 2. 642 1895 732 Titel ............................................................ I. 17. 579 1895 648 VII. Száva folyó. A vízmércze-állomás neve Az 1916. évi legnagyobb vízállás Az 1916. óv előtti legnagyobb vízállás ideje magas­sága cm. éve magas­sága cm. Zágráb (Zagreb) .................................... XI. 11. 286 1895 410 Sziszek (Sisak, (lahlovu) ................. XII. 19. 747 1878 890 Jasenovácz .............................................. XII. 21. 788 1905 808 Ógradiska (Stara-Gradiska) nem észlelt ................................................... _ _ 1878 СО со QO Kobas ........................................................ XII. 31. 894 1895 958 Bród (Brod) .............................................. XII. 26. 762 1895 843 Samácz (Samac) .................................... XII. 27. 602 1878 800 Bosut .......................... nem észlelt­— 1895 809 Mitrovicza .............................................. XII. 23. 632 1878 703 Vili. Dráva folyó. A vízmércze-állomás neve Az 1916. évi legnagyobb vízállás Az 1916. év előtti legnagyobb vízállás ideje magas­sága cm. éve magas­sága CDI. Varasd (Varazdin) ............................... IX. 9. 385 1882 410 Zákány........................................................ IX. 11. 254 1874 316 Barcs ........................................................ IX. 12. 387 1876 452 Eszék (Osijek) .................................... * Zajló jég. IX. 16. 402 1893 420* Az 1916. évi vízjárások főbb mozzanatainak jellemzésére, a meteorológiai észlelések figyelembe vételével, előadjuk a következőket: Január hőmérséklete jóval enyhébb a normálisnál. Tél idején, emberemlékezet óta, nem tapasztaltak ily állandó, meleg időjárást. Csapadéka, az első tiz napon, kitűnik nemcsak bőségével, hanem gyakoriságával is, — a többi napok azonban szárazak. Kivételes jelenségül felemlítjük a 6—8-ika közti orkánszerű, mennydörgésekkel kapcsolatos téli zivatart, mely végigszáguldott az ország Ve részén. E hó elején, a kiadós esők periódusában, jegyezték fel a Vág, Árva, Nyitra, Körösök, továbbá Bérezel—Titel közt a Tisza és Komárom—Orsóvá közt a Duna ez évi legmagasabb vízállásait. Folyóink, a meleg időjárás következtében, jégmentesek. Csupán a Berettyóról jelentettek 17-én egynapos jégzajlást. Február hőmérsékletének átlagos értéke magasabb volt ugyan a normálisnál, de változó részletei 20—25 fokos különbözető végle­tekben mozogtak. A hideg napok szárazak voltak, a melegek pedig csapadékosak. A vízhozományok folyóinkon közepes nívót mutattak; csupán 27-ike körül léptek ki a középmedrükből a Kraszna, Morva, Sajó és Körösök. A Murán és Dráván azonban e hó elején álltak elő a f. évi legkisebb vízállások. Jégzajlást három Ízben észleltünk 1—10., 13 — 15. és 21—25-ike között. Ez idő alatt állójég is kép­ződött, de csak egy-két napos, a Szamos és Felső-Tisza legfelsőbb szakaszain. Márcziust a szokatlanul meleg napok állandósága jellemezte. A gyakori és kiadós esők jelentős nívóra emelték folyóinkat úgy, hogy a Felső-Tiszán, Ung, Latorcza, Szamos, Zagyva és Maroson ekkor észlelték a f. évi legmagasabb vízállásokat. A Balaton is fokozatosan emelkedett és árvizével már részben el is borította a mélyebben fekvő ármentesített területeket. E havi legmagasabb vízállásakor 143 cm-t jegyeztek fel a siófoki mérezén. Az áprilisi időjárásban nagy ingadozások mutatkoztak, — mint rendesen. Meleg napok váltották fel a fagyos éjjeleket. Átlagos hőmérséke azonban megközelítette a normálisát. Eleinte igen száraz napokkal köszöntött be, de az utolsó kétharmadának túlságosan sok volt a csapadéka. Jelentős eseménye az április 24-iki felhő- szakadás, mely alkalomból a kőbányai állomáson 127 mm volt a napi csapadék összege és a legkritikusabb óra mértéke 70 mm. Kiterjedés és intenzitás dolgában ez felülmúlta még az 1875. június 26-iki katasztrofális záporesőt is. A sok csapadék daczára folyóink alig mutattak árvizes nívót. Csupán a Kábán és Berzaván jelent­kezett a f. évi legnagyobb vízállás, a Hernád és Tisza pedig 9 fokra szökött egyes szakaszokon. De a Balaton élénken demonstrálta a kiadós csapadékot, mikor a siófoki mérezén felemelkedett 152 cm-re. Május általában véve enyhe volt, csupán a fagyosszentek napjain és 22-ike után szállott le a hőmérséklet a fagypont felé. Csapadékának bősége és gyakorisága kielégítette ugyan a kívánal­makat, bár összes mennyisége nem ütötte meg a normális mértéket. Folyóink vízhozománya e hónapban többnyire közepes. A Duna Apatin—Palánka közti szakaszán, a Kábczán, nemkülönben a Temesen a versecz-paulisi, Terézia- és Moravicza-csatornán fel­jegyzett ez évi legmagasabb vízállások is csak mérsékelt magasságú árhullámok tetőpontjai. A Balaton azonban kiemelkedett kulminá- cziójával. E hó 15-én ugyanis a siófoki mércze 157 cm-t mutatott és ezt a nívót, számba nem vehető apadások közbenjöttével, meg is tartotta július 2-ikáig. Már 34 év óta nem volt ily jelentős áradása a Balatonnak, mely kártételeivel érzékenyen sújtotta a somogy- és zalamegyei érdekeltséget. Június időjárása száraz, de hűvös. Csapadéka lényegesen kisebb a rendesnél, úgy hogy helyenként panaszkodtak az esőhiány miatt. Említésre méltó jelensége, hogy sok helyen cziklon pusztított: nagy kárt okozva Szabolcs megyében, továbbá Szarvason, Hódmezővásár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom