A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 31., 1916
ELŐSZÓ. Utalással az alább következő részletes szakjelentésekre megállapítható, hogy az 1916-ik év vízjárás tekintetében nem magaslott ki a többi évek sorából semmi irányban. Leginkább áll ez az évi legnagyobb vízállásokra nézve, melyek kivétel nélkül valamivel alacsonyabb szintben kulmináltak az ismert legmagasabb árvizeknél. A hiány, melynek mértéke 1 és 3 hidrográd között változott, a téli és tavaszi csapadék mérsékelt mennyiségéből és kedvező eloszlásából eredőnek vehető. (Hidrográd = az ismert legalacsonyabb és legmagasabb vízállások közötti különbözet tizedrésze.) Nagyobb eltérést mutatnak — de pozitív irányban — az évi középvízállások. Ezek némelyike közel 1 méterrel magasabb szinten mozogtak, mint a 30—40 évi átlagok, a minek a magyarázata az előző két esztendő csapadékböségéböl visszamaradt talajvízböségben és a folyó évnek is pozitív csapadékexcessusában keresendő. Ugyancsak a talajvíz rendkívül magas állásának köszönhető az is, hogy a nyári-őszi kis vizek szintje is — noha ebben az időszakban határozott szárazság uralkodott — mindenütt jóval (1—3 hidrográddal) magasabban járt az ismert legkisebb vízállásoknál. Az évkönyv tárgybeosztásában és kiállításában semmi változás nem történt. Budapest, 1917 október havában. M. kir. országos vízépítési igazgatóság vízrajzi osztálya. Hajós Sámuel s. k., ministeri tanácsos. I*
