A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 31., 1916
1. rész tartalma
XII tekintélyes területeket ölel át, így a Dunántúl délkeleti részén Baja, Pécs és Kalocsa között, Temes vármegye déli felében s különösen Erdély középső részén a Maros és Küküllő mentén. Az 1916. évet ezek szerint sem határozottan nedvesnek, sem határozottan száraznak nem minősíthetjük, ha az ország egész területét veszszük tekintetbe. Lássuk ezekután, hogy alakulnak a dolgok időrendileg, az év mely részei voltak nedvesek, melyek szárazak s hogy képünk tökéletesebb legyen, terjeszkedjünk ki vázlatosan a hőmérsékleti viszonyokra is. A januárivá rendkívül enyhe volt; a hőmérséklet havi középértéke Erdély kivételével mindenütt 2—3°-al volt a 0 fölött s a pozitív eltérés a sok évi átlagtői 3—6°-ig menő. A hőmérséklet abszolút maximuma meghaladta a +10 C°-ot, az abszolút minimum — 5° körül volt s csak Erdélyben ment —10° alá. Mindezek az adatok nagyfokú enyheségről tanúskodnak, a mit még fokoz az a körülmény, hogy már a deczember is igen enyhe volt. Meg is látszott a magas temperatura hatása a vegetá- czión, mert például a mogyorófa már januáriusban szerte virágzásnak indult. Csapadék csak a hegyvidékeken esett valamivel több a normálisnál, másutt kevesebb s a Nagy-Alföld déli részein sokkal kevesebb. így a hónap inkább száraz mint nedves, bár a csapadék gyakorisága elég nagy volt. Fébruárius is enyhébb volt a rendesnél, de középértékben már csak 1—2°-al; a hó folyamán azonban hideg is volt, főleg 22— 24-én, a mikor a minimum több helyen —10 C° alá sülyedt s Erdélyben a —15°, — 18°-ot is elérte. A csapadék a normálisnál általában nagyobb, néhol jelentékenyen nagyobb volt. A csapadék gyakorisága átlag 10 csapadékos nappal nagynak mondható. Márczius megint rendkívül enyhe kevés visszaeséssel; a normálistól való eltérés 3—5°-ig megy s a minimum csupán a hegyvidéken és Erdélyben ment néhány fokkal a fagypont alá. A csapadék általában több az átlagosnál, de nem sokkal; gyakorisága nagy. Április hőmérséklete a normális körül, a legtöbb helyen kissé fölötte volt, de visszaesések is voltak, sok helyen gyenge fagygyal. A hideg hatását napokon át fúvó viharos szél fokozta. Csapadék sokkal több esett a normálisnál és igen gyakran esett. Rendkívüli eső volt 24-én Budapesten és környékén, keskeny sávon egészen Kecskemétig, a mely helyenkint a 100 millimétert is meghaladta. Május többnyire valamivel enyhébb, keleten hűvösebb volt a normálisnál ; gyenge éjjeli fagy csak Erdélyben fordult elő szórványosan. A csapadék mennyisége többnyire a normális alatt volt gyakorisága azonban nagy. Június a normálisnál valamivel hűvösebb, a nagy melegek kimaradtak. A csapadék havi összege többnyire jóval kisebb az átlagosnál, az ország nyugati, északnyugati részein azonban nagyobb, a köd gyakori jelenség volt. A július is valamivel hűvösebb a rendesnél és kevés kivétellel igen száraz. Augusztus is hűvösebb az átlagosnál és országosan száraz. Szeptember 1—l'5°-al szintén hűvösebb volt a rendesnél, több helyt dér és gyenge fagy is előfordult. A csapadék eloszlása nem egyforma: nyugaton a (Dunántúl) igen bő, áradásokat is okozó, keleten szegényes, gyakorisága aránylag nagy. Október hőmérséklete közel normális, bár inkább hűvös mint enyhe; gyenge fagyok is voltak. Csapadék többnyire kevesebb esett a normálisnál, gyakorisága azonban elég nagy volt. November már ismét jóval (átlagban 2—3 fokkal) enyhébb volt a normálisnál; 17—18-án azonban erősen a fagypont alá sülyedt a hőmérő. A hó közepén a havazás is beállt (Temesvártt 10 cm. a hóréteg), a hó azonban hamar elolvadt. Csapadék egyes helyeken több-, másutt kevesebb esett a normálisnál. A deczembert rendkívüli enyhesége jelemzi 4—5°-al volt melegebb a normálisnál; a hőmérséklet abszolút maximuma 15—20 C° között volt 9, 10-én és 14-én a Dunántúl nyárias zivatarok voltak. Ez immár a nyolczadik igen enyhe deczember egyfolytában; 1909 óta minden deczember középhőmérséklete 2—5°-al volt magasabb a normálisnál. A csapadék úgy mennyiségre mint gyakoriságra igen sok, hó is esett, de hamar elolvadt. Röviden összefoglalva: a tél és tavasz igen enyhe, a nyár és ősz hűvös, a késő ősz és a deczember megint igen enyhe. A január inkább száraz, a tél vége és a tavasz eleje nedves, a tavasz vége s a nyár száraz, az ősz is csak részben nedves s a deczember igen nedves. íme ilyen változatos képe volt az 1916. évnek, a melyet bizony, ha az időjárás gazdasági vonatkozásaira gondolunk, éppen nem sorolhatunk a kedvező évek közé. A természet rendje mintha megfordult volna: télen volt meleg és nyáron volt hűvös s a nyár szárazsága messzeterjedő vidékeken sok kárnak volt okozója. A csapadék gyakorisága általában nagy volt, ezt már az egyes hónapoknál is kiemeltük. Ugyanezt még jobban szemlélhetjük, ha a csapadékos napok számát (1 millimétertől fölfelé) térképre viszszük s az egyenlő gyakoriságú helyeket görbékkel kötjük össze. A Nagy- és Kis-Alföldön, a Dunántúl nagyobb részén és Erdély közepén 100-nál kisebb ugyan a csapadékos napok száma, de többnyire elég közel van ahhoz (Szentes vidékén azonban a 100-at meghaladja). Az ország többi részein mindenütt nagyobb a csapadékos napok száma, a mely exponáltabb hegyvidékeinken 150-ig, sőt azon fölül is emelkedik. Ez mindenesetre tetemes érték, mert ha az 1 milliméternél kisebb csapadékű napokat is számításba veszszük, legalább 25%-al nagyobb értékeket kapunk, úgy hogy a valóságban a csapadékos napok számát az Alföldeken átlag 100—125-re becsülhetjük, a magasabb hegyvidéken pedig a 200-at is eléri az. Már pedig a gyakori kis esőknek is megvan úgy tisztán meteorológiai mint gyakorlati jelentőségük.
