A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 28., 1913
1. rész tartalma
XII VII. Száva folyó. Állomás neve 1904. 1905. 1906. 1907. 1908. 1909. 1910. 1911. 1912. 1918. Az 1910. évet megelőzően é v b o n és z 1 olt leg nagyobb v I z á 1 1 á s észlelt legnagyobb víz All ás ideje C m 2 c3 cö te c3 a ” ideje magassága cm. ideje magassága cm. ideje magassága cin. © 'a? rcs magassága cm.; © *©* £ e « tű &p 6 ” © ’®S magassága cm.; ideje a 4 2 cS o£ tcfcf ee "5 a ideje magas- ! sága cm.j ideje magassága cm.| ideje magassága cm. X. 12 360 XI. 10 334 XI. 5 280 X. 7 280 IV. 10 270 XII. 12 370 XI. 20 274 VI. 17 262 IV. 3 280 VII. 10 222 1895 410 X. 13 789 XI. 10 800 III. 4 710 I. 7 732 IV. 11 706 Xli. 23 767 XI. 21 769 VI. 17 662 X. 11 723 IX. 23 564 1878 890 X. 15 784 XI. 24 808 III. 3 762 IV. 21 770 IV. 10 772 V. 6 782 XI. 21 788 V. 8 744 III. 10 744 VII. 28 754 1905 808 X. 19 687 XI. 29 XII. 3 779 III. 7 675 V. 7 710 IV. 26 703 XI I. 31 710 XI. 24 762 V. 9 666 III. 14 690 VII. 28 668 1878 833 II. 26 690 XII. 2 934 111. 11 692 IV. 22 V. 10 773 IV. 27 735 V. 6 706 XI. 27 805 V. 9 720 III. 17 687 VII. 27 700 1895 958 II. 16 653 XII. 1 841 VI. 22 666 IV. 21 750 IV. 24 692 V. 6 681 XI. 28 748 V. 8 690 III. 16 640 VII. 27 676 1895 843 III. 16 604 XI. 3 XII. 1 680 VI. 18 630 IV. 21 658 IV. 23 602 V. 6 604 XI. 29 625 V. 8 618 II. 14 531 VI. 29 608 1878 800 III. 17 692 XII. 5 748 VI. 23 754 V. 2 805 III. 5 737 V. 9 664 XI. 22 712 V. 13 716 XI. 19 708 VI. 30 678 1878III. 20 592 XII. 5 641 VI. 24 643 V. 3 671 III. 6 628 V. 9 577 XII. 22 619 V. 13 621 XI. 20 610 V. 27 595 1878 703 Zagreb ............... Sisak (Galdovu) Jasenovac ...... Stara-Gradiska Kobas ............... Brod ................... Samae ............... Bosut................... Mitrovica .......... VIII. Dráva folyó. Állomás neve 1904. 1905. 1906. 1907. 1908. 1909. 1910. 1911. 1912. 1913. Az 1910. évet megelőzően észlelt legnagyobb vízállás é v b e n és zielt 1 e g nagyobb ví z á 1 1 ás ideje magassága cm. ideje magassága cm. ideje a 4 2 03 g tű -I cs 'S 6 ^ ideje á 4 £ o3 to feres "S s M © *©* yi magassága cm. © *0? n=) 0 03 2 c3 =3 Cß CD c3 ‘£3 e m ideje magasságacm. © •5= rtí á 4 2 05 e3 tű 60 03 'S £ w © © magassága cm. ’ ideje í magassága cm. ideje magassága cm. Vara2din..................................................... X. 11 340 1.25 275» VII. 15 290 X. 19 345 IV. 9 325 X. 9 270 VI. 28 310 VI. 22 265 X. 5 290 VII. 26 315 1882 410 Zákány ..................................................... X. 12 234 V. 26 168 VI. 4 168 X. 20 185 IV. 10 214 X. 9 138 VI. 24 174 VI. 23 126 X. 6 150 VII. 27 177 1874 316 Barcs ......................................................... X. 13 371 V. 26 269 VII. 17 297 V. 23 312 IV. 12 298 X. 10 230 VI. 30 304 VI. 23 231 X. 7 240 VII. 28 284 1876 452 Osijek ..................................................... VI. 2 391 V. 28 389 VI. 7 387 V. 25 419 V. 18 391 V. 2 304 V. 27 407 VI. 15 375 IX. 25 370 VII. 30 4 1 1893 420 A folyók vízjárásában a nagy kilengések többnyire károsan érintették közgazdaságunkat. Az egyik véglet az árvizek romboló erejében, a másik pedig a mezőgazdaságot bénító szárazságban és a hajózó vízmélység elégtelen voltában nyilatkozott meg. A tárgyalás alá vett 8 év alatt, különösen az 1904., 1908., 1909. és 1911. években találkozunk sűrűn kedvezőtlen kis vízállásokkal, melyek miatt mind a mezőgazdaság, mind a hajózás sokat szenvedett. A következő kimutatásaink is már jelzik, de ha a »Vízállások« könyveit lapozzuk, arról is meggyőződhetünk, hogy az említett száraz évek alatt nemcsak a Dunán, Tiszán, Száván és Dráván, hanem a Borsán, Szamoson, Zagyván, Körösön és a Maroson, a Morva, Vág, Garam, Rába stb. mellékfolyókon is előfordult, hogy a vízállások az eddig ismert minimumok alá sülyedtek. ' Az 1904. évi kisvizek következtében júniustól szeptemberig szinte pangott a hajózás a Dunán és mellékfolyóin. A Tisza és mellékvizei pedig úgyszólván egész éven át (0) és 1 fok között ingadoztak. Ez évben például a Maroson megtörtént, hogy az aradi mércze egyetlen egyszer sem jelzett (0) feletti vízállást. Az 1908. évben már április elején találunk 1 fokos vizeket,melyek mellett a dunai és drávai gázlókon már hajózó akadály van. Szeptembertől de- czember végéig pedig az összes folyóknak többnyire (0) fokos vizük volt. Gátolva volt továbbá a hajózás 1909-ben július és deczember hónapok közt és 1911. évben július közepétől deczemberig. Ki kell emelnünk végül még az 1907. évi szeptember, október, november és deczember havi feltűnő kisvizeket is, melyek bekövetkeztek, jóllehet az év eleje felette bő csapadékkal rendelkezett. Természetes, hogy a kisvizek alkalmából, a már kiépített zsilipes csatornákon a duzzasztóműveket felállították és a hajóforgalmat zsili- pezés útján bonyolították le. A zsilipezést megkezdték a bégai II. számú (écskai) vízlépcsőnél 1905. év október hó 7-én, az ! számúnál (Béga-torkolati) 1907 október 5-én, a bégafői III. számúnál 1912 július 16-án és a Hármas-Körösön lévő bökényi vízlépcsőnél pedig 1909. év szeptember hó 26-án. Nehogy a vízállások értékében bármikor kétely merüljön fel, megjegyezzük, hogy az 1911. évi »Vízállások« könyvének I. részét »C kimutatás«-sal bővítettük, mely magába foglalja mindazokat a vízállásokat, a melyekre az 1911. évet megelőző időben a duzzasztóművek, illetve csegék működése hatást gyakorolt. Az 1911. évi duzzasztáskor észlelt adatokat pedig ugyanezen évi »Vízállások« könyvének II. részében megfelelő helyen beállították. A következő években azután minden duzzasztást a » Vízállások« II. része tüntet fel. Jelentősebb folyóink kis vízállásait az összehasonlító táblázatok mutatják.
