A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 7., 1892
1. rész tartalma
4 vízmérczék, bár 0 pontjaik magassági helyzetének kifejezésére különböző kották használtattak; midőn is az eltérés egyedül onnan eredt, hogy az illető 0 pont-kották meghatározásánál más-más fixpontból, vagy egy és ugyanazon fixpont más és más kottájából indultak ki, avagy eltérő eredménynyel végezték a mérést, a melylyel a méreze 0 pontját a fixponttal összekötötték. Ezt a kimutatásunkat lehetőleg teljessé tenni óhajtván, újból felkérjük az érdeklődőket, hogy ide vonatkozó megjegyzéseiket, a szükségesnek látszó helyesbítések iránti javaslataikkal együtt a vízrajzi osztálylyal közölni szíveskedjenek, hogy azokat jövő közleményünkben a lehetőségig figyelembe vehessük. b) Az 1892. évi kimutatásban szereplő főbb vízmérczék- nek egymástól való távolságát lehetőleg a legújabb (1892. évi) fölvételek alapján határoztuk meg, és egyúttal figyelemmel voltunk arra, hogy a melllékvizeknek a főfolyóval való egyesülési pontját is megadjuk avégből, hogy ennek segélyével a vizek hossz-szelvényét bárki is magának megszerkeszthesse. A helyzeti összefüggés jobb megértése végett egyúttal egy átnézetes térképet is mellékeltünk, a melyből az egyes vízvidékek és vízrendszerek kivehetők. c) Az 1892-ben észlelt főbb vízmérczék 0 pontjainak kottáit szintén a legújabb, illetőleg a helyesebbnek ismert adatok szerint foglaltuk be a kimutatásba; még pedig kimutattuk a 0 pont kottáját úgy, a miként az, az 1892. évi állapotáról ismeretes volt; azokról a mérczékről pedig, melyek a vízrajzi osztály által végzett magasságmérések vonalába estek, megadtuk az ú. n. vízrajzi kottákat is. Kimutatjuk továbbá az elfogadott rendezés szerinti állapotra vonatkozó 0 pont-kottákat is, lehetőleg a jelenlegi állapotról adott kottával azonos alapsíkra vonatkoztatva, és közöljük mindjárt az 1892. évi vízállási adatok használatánál szükséges correc- tiók számértékét is. A 0 pontok nem vízrajzi kottáinak összeállításánál igyekeztünk a lehető legmegbizhatóbbakat kiválasztani, s ez esetben előnyt adtunk azon kottáknak, melyek a folyó több vízmérczé- jére összefüggően végzett nivellálásból, vagy legalább egységes alapsíkra vonatkozó fixponthálózat használatából erednek. így például: a Dráva mentén azokat a kottákat fogadtuk el, melyek a katonai fixpontokból kiinduló nivellálások útján nyerettek, nem pedig a régebbi mérések egymástól eltérő adatait ; a Dunánál Dévénytől Báziásig a Vásárhelyi-féle fixpontokból kiinduló folyammérnöki fölvételek szerint, Báziás Orsóvá között pedig az aldunai m. k. művezetőség által végzett és ugyancsak a Vásárhelyi-fixpontokból kiinduló újabbi fölvételek szerint nyert kottákat közöltük stb. d) A rendezés szerinti 0 pontokra nézve, figyelembe véve az eddig már közzétett módosításokat, további változtatást tettünk Pozsonynál, a hol a hajózó közönségre való tekintettel — mely megszokta, hogy magát a létező vízmércze állásai szerint tájékozza —, elállottunk azon követelménytől, hogy a 87 czentiméterrel alacsonyabban álló vízmércze a Vásárhelyi-féle 0 vízszinére állíttassék át, hanem rendezés szerintinek, épp úgy, mint ezt a Il-ik és Vl-ik kötetekben a Báziás és Orsóvá közötti mérczékre nézve kimondottuk volt, változatlanul elfogadtuk a jelenlegi állapotot. e) Az 1892. évben észlelt legnagyobb, évi közép- és legkisebb vízállásokon kívül, összehasonlítás végett közöljük az előző években (az 1880—1889-iki tiz évi cziklusban) észlelt hasonnemű vízállási adatokat ; mindenkor a rendezés szerintinek immár elfogadott 0 vízszinekre is vonatkoztatva azokat. A második részre vonatkozólag megjegyezzük, hogy : a) a vízállási adatokat szigorú elbírálás tárgyává tettük, j és mindazokat, melyeknek hibás volta kétségen kívül beiga- ] zoltatott, mint nem létezőt tekintve kihagytuk és nem közöl- j tűk; a számértékek helyesbítését tehát egyáltalán nem alkalmaztuk. V) A tényleges észlelési adatokat minden további, a vízmércze 0 pontjának magassági helyzetéből eredő correctio nélkül közöljük; reávezettük azonban minden lapra azokat a megjegyzéseket és correctiókat, a melyeknek figyelembe vétele szükséges, hogy az azon a lapon foglalt vízállási adatokból a rendezés szerint helyesbített számértékeket nyerhessük. Megjegyzendő e helyen, hogy a Temes-folyónak Saághnál levő vízmérczéjére vonatkozó correctio értékét az illető lapokon levő megjegyzésben tévesen adtuk meg, mert ott correctióra szükség egyáltalán nincsen, miért is, midőn ezen hibára nyomatás közben rájöttünk, a közölt számadatot az összes példányokban pótlólag keresztiilhúzattuk. c) A vízállási adatok közlésénél azt a lényeges újítást alkalmaztuk, hogy a naponta megejtett mindkét észlelés közölve van: a reggeli és délutáni; s ezeket kettős sorban nyomattuk. j Minden árhullámnál feltüntettük úgy a kulminácziót, mint a két árhullám közötti völgyet jelző legkisebb vízállást; az előbbit a számok megvastagításával, az utóbbit pedig a számoknak vékony vonalkával való aláhúzása által. Nem lesz fölösleges hangsúlyozni, hogy a vastagűott és vonalkával aláhúzott számok tehát nem jelentenek (mint az eddigi kötetekben) havi legnagyobb és legkisebb vízállásokat, hanem az árhullámokat jellemző tetőzés és a közbeeső völgyelet \ magasságát. d) Mivel a kulmináczió nem esik mindenkor arra az időpontra, a melyben a rendes észlelés történik, a mérczejegyző azonban a legmagasabb vízállást — bármikor következzék az be — megfigyelni tartozik, és miután ezt az adatot elég I fontosnak tartjuk arra, hogy szintén közöltessék, megesett J volna sokszor, hogy egy napról három számot kellett volna közölni. Mivel ez kiviteli nehézségekkel járt volna, úgy segítettünk a dolgon, hogy a rendes észlelési időn kívül bekövetkezett kulmináczió idejét kis betűkkel föléje vagy alája nyomattuk a vízmagasságot jelző vastagított számnak, és ez utóbbit, ha az éjféltől délig észleltetett, a reggeli vízállás sorában, a déli 12 órától egész éjfélig észlelt kulminácziót pedig a délutáni vízállás sorában nyomattuk ki. E szerint például: 3 óra 596 azt jelzi, hogy a kulmináczió reggeli 3 órakor volt 585 596 czentiméterrel; ez pedig, hogy: 580 596 azt mondja, hogy a kulmináczió délután 3 órakor 3 óra következett be 596 czentiméter vízállással. Önként következik tehát, hogy ott, a hol a vastagabb betű mellett külön óraidő kifejezve nincsen, ottan az illető maximalis vízállás a rendes reggeli vagy délutáni észlelési időre vonatkozólag jegyeztetett fel. e) Mivel a főfolyó mentén egymásután következő víz- mércze-állomásoknál az árhullámok kulminácziója — időre nézve — nagyon sokszor befolyásolva van az egyes állomások közt betorkoló mellékvizek hatása által, czélszerűnek tartottuk (az árhullámok levonulásának tanulmányozhatása érdekében) a mellékvíz betorkolása fölött és alatt, szomszédságában lévő két mérczeállomás vízállási rovata közé betoldani az illető mellékfolyó nevét is.
