AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

I. Az OSZK 1994-1998-ban - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1994-1998-ban

látását (kifizetését) még képes volt biztosítani, de a szakmai tevékenységre (elsősor­ban a gyarapításra) már nem jutott a rendelkezésre álló összegből. 1998-ban bekö­vetkezett a könyvtári költségvetés összeomlása, amelyből az újonnan megalakult Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma segítette ki az intézményt. Az, hogy a könyvtárban egyes területeken jelentős előrelépés történt, a számító­gépesítés támogatottságának (pályázatok elnyerésének), alapítványi összegek segít­ségének, ajándékoknak és a könyvtárosok ötletes megoldásainak, megfeszített mun­kájának köszönhető. Az OSZK-ban dolgozók képzésére és továbbképzésére a könyvtár vezetősége minden nehézség ellenére is igen nagy gondot fordított, de ezt a munkatársak maguk is igényelték, örömmel és sikeresen sajátították el az újabb és újabb ismereteket. Eb­ben nagy segítséget jelentettek a Könyvtártudományi és Módszertani Központ tan­folyamai, amelyek közül a számítógépesítéssel foglalkozók iránt mutatkozott a leg­nagyobb érdeklődés (1996-ban a KMK tanfolyamán résztvevők 50%-a OSZK-s volt), de a szakképzetlenek közül is többen elvégezték a könyvtáros-asszisztensi tan­folyamot, sőt ezután voltak, akik vállalták a főiskolai továbbtanulás terheit is. Sokakat érdekelt a könyvtár-informatikus képzés is. Az oktatásban természetesen a könyvtár szakképzett munkatársai is tevékeny részt vettek. Meg kell itt említeni a kitűnő könyvrestaurátor kollégák vezetésével tartott tanfolyamokat is, amelyek immár vi­lágszínvonalakká váltak. Többen igyekeztek nyelvi ismereteiket gyarapítani, de erre sajnos éppen a fiatalok pénztárcájából nemigen telt. Hatósági feladatok A könyvtár állami megbízásból több hatósági feladatot látott el. Ezek közül a legfontosabb, a legtöbb munkát kívánó és esetenként több rész­leget is érintő a hazai könyvanyag védettségének biztosítása volt, az értékek kül­földre való kijuttatásának megakadályozására, egyrészt az árverések, másrészt az egyéni kivitelek tekintetében. Ennek megvalósítása érdekében összesen 165 árverés anyagának véleményezé­sét végezte el hatósági jogköréből adódóan a könyvtár, ami összesen 40 328 tétel feldolgozását jelentette védetté minősítés szempontjából. Figyelemre méltó az öt éves adatok alapján e két szám folyamatos növekedése: 1994-ben 22, 1995-ben 23, 1996­ban 27, 1997-ben 43,1998-ban pedig 50 árverés megrendezésére került sor. Atételek mennyiségét vizsgálva az tapasztalható, hogy 1994-ben 5070,1995-ben 5129, 1996­ban 6879, 1997-ben 10 432, 1998-ban 22 818-ra emelkedett számuk. A könyvtári dokumentumok külföldre vitelének engedélyezésében viszont az ellenkező tendencia érvényesült, amíg 1994-ben 47 esetben került erre sor (33 ma­gánszemély, 14 intézmény), addig ez a szám 1998-ra 8-ra csökkent le (6 magán­személy, 2 közület). 1998. július l-jétől a hatósági feladatok átkerültek az újonnan megalakult Kul­turális Örökség Igazgatóságára. A védés és könyvkivitel esetében a szakmai döntés maradt az OSZK feladata. Az 1711 utáni magyar, illetve az 1600 utáni külföldi köny­77

Next

/
Oldalképek
Tartalom