AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

Fogarassy Miklós: Szilágyi Tibor (1931-1998)

sával, életének utolsó éveiben mind ritkábban jutott - invenciózus fordítói jellemét kihívó - megbízásokhoz, de fordítói minőségét az új kiadók jól kamatoztatták, kü­lönösen a sikeres természettudományi ismeretterjesztés angol nyelvű műveinek kö­rében (pl. több Attenborough-könyv magyar változata fűződik a nevéhez). ízlésében és mentalitásában volt valami rokonszenves konzervativizmus, Mo­zartot, Chopint és Beethovent játszott inkább, ha odaült a zongorához, a moderniz­mus, a terjedő misztika-láz jelenségeit nem szerette, miközben nyitott volt: vállalva a mind hidegebnek-ridegebbnek, mind elidegenültebbnek ható kortársi kultúra szin­te minden lényegi provokációját. Azért kellett könyvtári-szakmai hagyatékon túli tevékenységére emlékeztetni, mert a tudós, széles látókörű literátor-könyvtáros egyedi - kor szerint adott - vál­tozatát testesítette meg ő - a szakma törzsgárdája hajdan is a könyvtárosok filoló­gusi, tudósi, írói, kritikusi művei révén is nyerte el rangját a magyar szellemi életben. Sok-sok híve, barátja, olvasója, munkatársa hajtja le fejét emléke előtt. E sze­mélyes és pályaképi mozaikok sem érhetnek el lényegéhez - mindez csak „pengő cimbalom" annak kifejezéséig, hogy mi minden okán szerettük, s kellett volna még jobban életében értékelnünk Szilágyi Tibort. Fogarassy Miklós Megjelent: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros (1998, július), 54-55. I. 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom