AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - V. Ecsedy Judit: A pozsonyi jezsuita kollégiumi nyomda (1623-1652)

A nyomtatványok évenkénti megoszlása nem egyenletes. Általában szembetűnő, hogy Némethi Jakab Pozsonyból távollétekor a nyomda is szünetelt (így az 1632-1635-ös években). 1636-tól viszont újra megélénkült a tipográfia élete - ettől fogva Némethi folyamatosan Pozsonyban tartózkodott, és szemmel láthatóan teljesen a nyomdai munkáknak szentelte erejét. Bár a nyomda működése ettől kezdve folyamatos 1652-ig, mégis, a kiadványok számát tekintve az 1637-1644 közötti évek látszanak a legtermékenyebbeknek, tehát Némethi végleges Pozsonyba költözésétől haláláig. A kiadott művek terjedelmét tekintve más a helyzet: a nyomda fennállásának első tizennégy évében Káldi György és Pázmány prédikációs kötetein kívül

52 Pázmány Kalauza, két kiadásban is megjelent,

53 amely összesen öt fólió méretű, sokszáz lap terjedelmű nyomtatványt jelent. 1637 után ilyen terjedelmű munka több nem készült, hanem inkább kisebb formátumú és terjedelmű, de gazdagon illusztrált kiadványok. Néhány eddig pozsonyinak tartott nyomtatványt ki kellet zárni a valódi pozsonyi kiadványok közül. így az 1638-ban kiadott, Forgách Éva halálára írt Epicedion-t,

54 amelynek egyetlen, címlap nélküli példánya ismert csak, és a korábbi bibliográfusok feltételezték, hogy Pozsonyban nyomtatták. Valójában a betűtípusok és a kötetben szereplő valamennyi könyvdísz a lőcsei Brewer-nyomda korabeli felszerelésére vall. Ez tehát nem pozsonyi, hanem lőcsei nyomtatvány. Ugyanígy ki kell zárni Elias Wiedemann száz rézmetszetű arcképet tartalmazó gyűjteményét, amelyet Szabó Károly a Pozsonyból datált előszó alapján tartott pozsonyi nyomtatványnak, amely azonban Bécsben készült.

55 Annak alapján, hogy a teljes pozsonyi felszerelés csak 1662-ben került át Nagyszombatba, feltételezni lehetett volna három, 1657 és 1659 között megjelent kiadványról, hogy azok még a pozsonyi nyomdában készültek. Ezek közül az 1657ből származó pozsonyi országgyűlési artikulusok,

56 amelyekből nem maradt fenn példány, semmi bizonyíték, hogy Pozsonyban nyomtatták volna. Az 1659-ből származó artikulusokról is bebizonyosodott, hogy külföldön nyomtatták.

57 A fenti nyomtatványok kizárásával nincs okunk feltételezni, hogy a pozsonyi nyomda 1652 után is adott volna ki valamit. Pázmány prédikációit

58 a címlap tanúsága szerint Pozsonyban nyomtatták. Mégis, az első ív nem a pozsonyi nyomdára jellemző tipográfiai anyagot tükrözi, hanem a bécsi Rickhes műhelyét, bár ez a köteten nincs jelezve. A mű törzse valóban Pozsonyban készült. Kétféle, egymástól eltérő címlappal ismert: nemcsak impresszumukban van különbség, hanem a címlap díszítésében, betűiben is, amennyiben az egyiké (OSZK-ban „A" variánsnak nevezett) a pozsonyi nyomdában készülhetett, a másiké (OSZK-ban „B" variáns) az első ív többi leveléhez hasonlóan, a bécsi Rickhes műhelyben. Az „A'Variánson az impresszum: „Nyomtatták Posonban MDCXXXVI. Esztendőben",

59 míg a „B" variánson: „Nyomtattak Posonban Anno MDCXXXVI."

60 Külön kell foglalkozni e korszak német nyelvű kiadványainak kérdésével. Korábban néhány olyan hely megjelölése nélküli nyomtatványt, amely címében a Pozsony megjelölést tartalmazta, vagy valamilyen módon Pozsonyhoz volt köze, 380