AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: A hírlapok, folyóiratok kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

ÖSSZEGEZÉS A dualizmus több mint fél évszázadát áttekintve megállapítható, hogy a hírlapok és a folyóiratok létéről való tájékozódás igénye - az utolsó, háborús éveket kivéve - végig életben tartotta az időszaki kiadványok kurrens nemzeti általános bibliográfiáját. Létrejöttében és folyamatos közzétételében kezdetben jelentős szerepet vállalt a nagyközönség széles rétegeiben kedvelt Vasárnapi Újság, mely 18611894 között helyet adott e bibliográfiai műfajnak. A Magyar Könyvszemlé-ben, az 1876-ban megindult kurrens nemzeti bibliográfia részeként jelentkező sajtóbibliográfia a következő évvel megszűnt, nem folytatódott. A Széchényi Könyvtár azonban 1895-től - a Magyar Könyvszemle mellékleteiben - ismét gazdája lett a hírlapok és folyóiratok kurrens nemzeti általános bibliográfiájának. A Hírlapkönyvtár megalakításának szorgalmazója, idősebb Szinnyei József meghatározó személyisége volt a kurrens sajtóbibliográfiai munkálatoknak. Aigner Lajos felkérésére 1869-ben kapcsolódott be a kurrens sajtóbibliográfia szerkesztésébe a Magyar Könyvészet című havilap hírlapirodalmi rovatában megjelent öszszeállításaival. Ez irányú bibliográfiai tevékenységét folytatta 1870-től a Vasárnapi Ujság-ban, majd 1895-től a Magyar Könyvszemlé-ben. A Hírlapkönyvtár vezetőjeként a gyűjtemény-kiegészítő, a szolgáltató-tájékoztató funkció mellett a propaganda szerepére is tudatosan alkalmazta a kurrens bibliográfiát. Mint 1898-ban írta: „Nem csekély mértékben segítette elő a m. n. múzeumban levő hírlap-könyvtár használhatóságát az évenként kiadatni szokott hírlapjegyzék [...]".

]32 Az Országos Széchényi Könyvtárban idősebb Szinnyei Józsefen kívül Kereszty István, Kováts László, Horváth Ignácz, Fitos Vilmos és Zászló János működött közre a kurrens sajtóbibliográfia szerkesztésében. A Vasárnapi Ujság-bm még rejtett bibliográfiaként megbúvó jegyzékek 1895től a Magyar Könyvszemle önálló mellékleteként külön is beszerezhetők voltak. A lényegében perspektivikus jegyzékek, melyek csak a következő évben jelezték az évközben bekövetkezett változásokat, 1899-től váltak a tárgyévben kiadott időszaki kiadványokat regisztráló bibliográfiává. A kialakított szakrendszerből adódó lehetőségen kívül, az összeállítások bár egyéb visszakeresésre nem adtak módot, teljesítették a kurrens nemzeti bibliográfia informáló, a kiadványok teljességét évente számba vevő s egyben reprezentatív funkcióját. A hazai könyvkereskedők közül Aigner Lajos játszott kiemelkedően aktív szerepet a kurrens nemzeti sajtóbibliográfiák ügyében. Módszertani szempontból figyelemre méltó megoldásai sajnos rövid életű időszaki kiadványokban jelentkeztek, s így csak árnyalhatják a korszak sajtóbibliográfiájáról kialakítható képet. Demjén József Irodalmi Értesítöjé-nek hírlap- és folyóiratjegyzéke, Aigner Lajos Magyar Könyv>észeté-ba\ Szinnyei hírlapirodalmi rovata, önálló gyűjtőmunka eredménye volt, viszont a könyvkereskedő egyesületi éves Magyar Könyvészet függelékeként 1876-1914 között megjelent sajtóbibliográfia lényegét tekintve csak másodközlésnek számított. 289