AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: A hírlapok, folyóiratok kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

költségvetés szerkesztésénél a lehetőségig vegye figyelembe és a javaslatba hozott reformokat fontolóra véve, a szükséghez és körülményekhez képest intézkedjék".

65 Szinnyei erőfeszítései a hírlapkönyvtár létrehozatala ügyében tehát nem voltak haszontalanok. A Széchényi Könyvtár 1881. június 30-ával záruló éves jelentésében már fellelhető a változás nyoma, ugyanis a nyomtatványokkal kapcsolatban Majláth Béla könyvtárőr már „hírlapi osztály"-ról beszélt, melyben „betűrendben és évszám szerint a lefolyt évben ideiglenesen felállíttattott [!] 567 féle hírlap 3407 kötetben".

66 A következő könyvtári évben már „Hírlapi csarnok"-ról olvashatunk, amely végleges kialakításakor, a könyvek és egyéb nyomtatványok, a kéziratok és az oklevelek mellett az állomány negyedik csoportját képezhetné.

67 A Szinnyei és mások által felemlegetett hiányok pótlásáról viszont nem történt említés. Ez indíthatta Szinnyeit arra, hogy ismét lépjen az általa szorgalmazott hírlapkönyvtár ügyében. Kezdeményezésére az Egyetemi Könyvtár 1884 elején azzal a javaslattal fordult a VKM-hez, hogy a három nagy budapesti könyvtár (múzeumi, egyetemi, akadémiai) anyagából hozzon létre egy hírlapkönyvtárt.

68 A miniszter, Trefort Ágoston intézkedései nyomán 1884 nyarán létrejött és megkezdte működését az Országos Hírlapkönyvtár. (Kezdetben a múzeum önálló osztálya, de 1889-től már a Széchényi Könyvtár egyik részlege volt.) Az intézmény vezetésére, a könyvtár folyóiratában, a Magyar Könyv-Szemlé-ben csak „ismert hírlapstatistikus"-ként

69 jellemzett idősebb Szinnyei József kapott megbízatást, aki két napidíjas munkatárs és egy szolga segítségével látott hozzá a régebbi hírlapok összegyűjtésével, rendezésével, feldolgozásával, továbbá a kurrens gyarapodással kapcsolatos tennivalóknak.

70 A hírlapkönyvtári nyilvántartó munka szempontjából újabb funkciót kaptak a Vasárnapi Újság éves sajtóbibliográfiái: 1889 első negyedévi jelentésében Szinnyei arról számolt be, hogy megindult az évenkénti növedéknapló vezetése, „melybe az 1889-ben létező hírlapok jegyeztetnek, t. i. azok melyek beérkeznek és azok melyek reclamáltatnak. E czélból készült a folyó évi hírlapkimutatás is a Vasárnapi Újságban".

71 A feldolgozó munka során az egyéb nyilvántartások, katalógusok kiegészítéseként, 1894-ben kezdődött meg egy betűrendes cédulakatalógus évenkénti készítése, mely részben a nyilvántartó naplók mutatójaként is szerepelt. A feldolgozó munka kiteljesedése, de legfőképpen a korábban bizonytalan időszakonként megjelenő Magyar Könyv-Szemle új folyamának megindulása is közrejátszott abban, hogy a Szinnyei által összeállított éves hírlap-bibliográfia 1895-től kezdődően átkerülhetett a Magyar Könyv-Szemle mellékletébe. A Magyar Könyvszemle kurrens sajtóbibliográfiája 7576-7577 A múzeumi könyvtár szakfolyóirata, a Magyar Könyv-Szemle, (1896-tól Magyar Könyvszemle) Fraknói Vilmos (a folyóirat szerkesztője, a Széchényi Könyvtár vezetője) koncepciójának megfelelően a magyarországi könyvészet és a hazai könyvtárak szakközlönye kívánt lenni, egyebek mellett közzétéve a hazai sajtó „irodalmi érdekű termékeinek és a hazánkat érdeklő külföldi munkáknak lehetőleg 274