AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: A hírlapok, folyóiratok kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

Transilvania. (Erdély.) AZ erdélyi román irodalmi egylet közlönye. Szerk. a társulat első titkára. III. évf. Megjelen havonk. 3-szor Brassóban. Ára tagoknak 2 fit, nem tagoknak 3 frt. Maticza. (Méh.) Szépirodalmi és tudományos folyóirat. Szerk. Hadzsics A. Kiadja a szerb Maticza társulat. V. évf. Megjelen havonk. 3-szor Újvidéken. Ára 4 frt. Svjet. (Világ.) A szent Bazil társaság közlönye Ungvártt. Szerk. Fedorov Viktor. IV évf. Megjelen hetenként 1-szer. Ára 4 frt. Részben a példákból is látható, hogy az alapítás dátumán kívül e leírások is minden lényeges adatra kitérnek, bár a korábbiakhoz képes előfordulnak eltérések is. Az adatok elrendezése nem pontosan követi az eddig kialakított formát: a megjelenési hely hol az időszakosság, hol a közreadó adatát követi. A szlovák, szerb, és rutén címek nem a kiadvány nyelvének megfelelő betűkkel, hanem a magyar kiejtés betűivel íródtak. E harmadik közleményt a „magyar korona-országokban" 1870 elején létező hírlapok és folyóiratok összesített, több szempontú statisztikai kimutatása zárta, melynek végén Szinnyei utal arra, hogy kimutatásának lehetnek hiányai, ezért a szerkesztőség készséggel fogadná „ha újonnan meginduló lapjaink - bármilyen nyelven írassanak is azok - legalább az első számot beküldenék jövőre, hogy mi képesek lehetnénk ezentúl kifogástalan hírlapstatisztikát adni".

42 Afelhívás nyomán beküldött újságok alapján 1870 és 1876 között a lap rendszeresen közreadta Tárház című rovatában az alapjegyzék lezárása után keletkezett időszaki kiadványok leírásait.

43 Az 1871. év

44 ismét változásokat hozott a bibliográfia szerkezetében és gyűjtőkörében. Szinnyei XI. szakcsoportként kiemelte a vegyes melléklapokat; a csoportokon belül továbbra is a keletkezési idő maradt a besorolás alapja, pontosabban az évfolyamjelzés, mivel a keletkezés dátumának közlése ettől kezdve ismét elmaradt a leírásokból. Lényegesebb (és sajnálatosabb) változás volt viszont az, hogy megszűntek, és ezt követően a Vasárnapi Ujság-bm többé nem jelentkeztek, a hazai nem magyar nyelvű időszaki kiadványok jegyzékei. Az enciklopédikus jellegű hetilap egyik fő célja (ahogy szerkesztője, Nagy Miklós megfogalmazta) az volt, „hogy hű tükre legyen a magyar közéletnek".

45 Bár ideológiai megfontolások is elképzelhetők, de bizonyára a terjedelmi korlátok játszhattak döntő szerepet abban, hogy elmaradt, s később sem tért vissza a hazai nem magyarnyelvű sajtó bibliográfiája. Létezése azonban nyilván volt tartva: a hazai nem magyar nyelvű hírlapok és folyóiratok továbbra is szerepeltek a jegyzékeket lezáró részletes statisztikai kimutatások számadataiban. Az 187 l-es évvel tulajdonképpen kialakult a többé-kevésbé végleges szerkezet és leírási forma. A tételek a keletkezési idejük alapján rendeződnek a tizenegy, elsősorban műfaji szempontok szerinti csoportban. A másodlagos rendezőelvről (a kiadvány kora), a lapalji jegyzetből értesülhet az olvasó. A csoportok 1874-től a budapesti, valamint a vidéki kiadványok alcsoportjára osztódnak, melyekhez 1883-tól - a gyűjtőkör kiegészítésével - a külföldi magyar nyelvű sajtó alcsoportja csatlakozik. (A megjelenés helye csak a vidéki, illetve a külföldi kiadványok tételeiben szerepel.) A leírások láthatóan autopszia alapján készültek. Címleírási példák az 1876. évből:

47 267