AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Szervezet, igazgatás és személyzet a Széchényi Könyvtárban 1867-1875

szeresét költötte az intézmény fenntartására. A Múzeumi Alap hozadéka 1870-ben már csak a személyzet fizetésére lett volna elegendő, a gyűjtemények gyarapítására, feldolgozására, az épület karbantartására egy fillér sem jutott volna.

4 E kétségkívül nagyvonalú fejlesztést Eötvös József a költségvetés előterjesztésekor részletesen indokolta. „A múzeumok újabb időben ... oly rendszeres gyűjtemények táraivá alakultak át, melyek a múlt művészeti, tudományos és társadalmi állapotait híven ... visszatükrözik. ... Mióta a m.n. múzeum alakult, a tudományok egész ágazatai, ha nem is keletkeztek, de önállóságra, sőt nagy jelentőségre emelkedtek. Ehhez járul ..., hogy MaEötvös József gyarországnak történelmi sőt társada(1813-1871) lomtudományi helyes megismerése s megismertetése a szomszéd országok s nemzetek, sőt az egész föld történelmi és természeti viszonyainak tanulmányozása nélkül nem remélhető. Ezen meggyőződés ... következménye, hogy a m.n. múzeum ... ma már nemcsak kizárólag magyar, hanem a világ minden tájairól szerzett tárgyakkal bir, melyek meghatározást, rendszeres felállítást, lajstromozást s végre leiró ismertetést igényelnek, hogy holt kincsekből termékenyítő nemzeti tőkévé váljanak." Erre való hivatkozással jelentette ki: „Elérkezettnek hittem végre az időt, midőn ezen, nemében egyetlen intézetünk, mely egyes táraiban négy különböző muzeumot egyesit, ... az ország által az eddiginél nagyobb mérvben segélyeztessék, hogy igy az eddigi ideiglenes helyett törvényes s végleges szervezetet nyerve, az európai hasonnemü intézetek között, tekintettel hazánk sajátszerű viszonyaira, becsülettel megállhasson."

5 Eötvösnek e szavai már átvezetnek a pénzügyi feltételek megteremtésén túli feladatok tudatos felvállalásához. Kitűnik az állásfoglalásból, hogy Eötvös a művelődés hazai intézményrendszerének egyik fontos láncszemét a Magyar Nemzeti Múzeumban látta. A Múzeum ekkor még mind a társadalom-, mind a természettudományok tárgyi és írásos dokumentumainak letéteményese, őrzőhelye volt. Az eredetileg csak magyar és magyar vonatkozású dokumentumokat gyűjtő intézményt az eötvösi koncepció most európai horizontú, sőt az egyetemes kultúrát is befogadni képes intézménnyé kívánta fejleszteni. E koncepció jegyében indult meg később - már Pulszky Ferenc vezetése alatt - a Múzeum egyes tárainak hihetetlenül gyors felfejlesztése, a gyűjtőmunka kiterjesztése, a szakszerű rendszerezés és feldolgozás 228