AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)
I. Az OSZK 1994-1998-ban - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1994-1998-ban
ség csak a témaköröket tekintve válik el: más témával foglalkoznak kutatóként, mint amit hivatali munkájuk keretében látnak el. Persze az ösztönzést nem egyszer az utóbbiból kapják. A tudományos felkészültség követelménye azonban a könyvtárosi munka más területén is jelentkezik: szabványok, szabályzatok kidolgozása, nemzetközi munkálatokban való részvétel, a gépesítési rendszerek kiépítése, a gyarapítás vitele stb. legalább olyan felkészültséget kíván meg, mint publikáló társaiktól. Nem véletlen, ha a kettő egybeesik, de többen lemondanak a kutatónapról a munkával összefüggő elvi kérdések megoldása érdekében. Azokról nem is szólva, akik estéiket, és a hétvégeiket is gyakran erre a munkára használják fel. Az OSZK-ban jelenleg 11 munkatárs rendelkezik kandidátusi, illetve PhD tudományos fokozattal, közülük heten bizonyultak 1994 és 1998 között erre érdemesnek: Fülep Katalin (1996,) Kovács Ilona (1996), Zichy Mihály (1996), Nagy Attila (KMK, 1997), Pavercsik Ilona (1997), Plihál Katalin (1998). Arégebbi kandidátusok: Karsay Orsolya, Melczer Tibor, Pojjákné Vásárhelyi Judit és Vízkeletyné Ecsedy Judit. Az egyetlen tudományok doktora fokozattal rendelkező nyugdíjas, az OSZKban ma is tevékenykedő munkatárs, Borsa Gedeon. Intézményi és egyben egyéni kutatások A címben jelzett kutatások összefonódása elég gyakori jelenség. Sokan napi munkájuk során fordulnak egyes témák előzményeinek, hátterének esetleg jövő lehetőségeinek mélyebb, tudományos szintű feldolgozása felé. Ezek kimutatása teljesen felesleges lenne, viszont van egy terület, amely a fenti cím teljes értelmében foglalja magában mind a kettőt, és amelyről általában kevés szó esik. Ez a restaurátorok kutatási tevékenysége, amelyben Beöthyné Kozocsa Ildikó és Kastaly Beatrix vezetésével munkaidőben, kutatóidőben, s[t magánidejükben is foglalkoztak a restauráló részlegek munkatársai. A Hírlap-állományvédelmi Osztályon két vegyész (az egyik az osztály vezetője) és egy papíripari üzemmérnök és több jól képzett, nagy gyakorlattal rendelkező restaurátor vett részt a kutatásokban részben munkaidőben, részben kutatónapokon, sőt magánidejük nem csekély részében is. így nem véletlen az, hogy munkájuk eredményeit nem csak itthon, hanem világszerte is elismerik (1. a hazai és nemzetközi kapcsolatokról szóló fejezetet is). Tevékenységi területük a restauráláshoz használt, a restaurálásra kerülő, valamint az e célra használt különféle anyagok és a gyűjteményekben a megelőző állományvédelem érdekében tároló eszközként alkalmazott papírok vizsgálata és a restaurálási eljárások tudományosan megalapozott kialakítása és fejlesztése. Az anyagvizsgálatok között szerepelt a különféle ragasztóanyagok, cellulózrostok, papírok, tinták és bőrök vizsgálata az összetétel, az egyes tulajdonságok és jellemzők, a kenéshatás, az oldhatóság és kimutatási lehetőségek szempontjából. A restaurálási eljárások kialakítása és továbbfejlesztése terén is számos témával foglalkoztak. A legfontosabbak: 155