AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - V. Ecsedy judit: „A híres Szentzi Ábrahám nevezetes váradi typográfiája"
KIADVÁNYAIRÓL, KIADÓI-SZÖVEGGONDOZÓI MUNKÁJÁRÓL Szenei Kertész sajtója alól munkássága első évtizedében rendszeresen kerültek ki kalendáriumok, katekizmusok, tankönyvek, énekeskönyvek és alkalmi kiadványok. 1650-től kezdve több puritánus szellemű munkát is találni kiadványai sorában. 25 Szenei Kertész nagy súlyt helyezett a pontos, romlatlan szövegközlésre. Tudatos szövegkiadó tevékenységének első ránkmaradt emléke és megfogalmazása a Medgyesi Pál Praxis pietatis 26 fordításához írt kiadói előszavában olvasható, amelyben e javított kiadás követésére inti a többi nyomdászt: „Kénszerétetnek azért lelkek-esméretire mint Isten-előtt a' Nyomtatók, hogy ez után míg ennél-is jobban meg nem igazéttatik ez könyv, a' nyomtatásban mindenkor ez ötödiket (melly most elsőben Váradon Szentzi Ábrahám által kél-ki) kövessék: veszendő nyerekedésért kárt a Isten dicsőségének ne tegyenek." Lewis Bayly Praxis pietatis - The practice ofpietie című műve, amely a kor egyik legnépszerűbb műve volt. magyar fordításban Váradon 1643-ban jelent meg. 27 Szenei Kertész szándékosan az angliai kiadást 28 szem előtt tartva, ahhoz lehetőség szerint hasonló külsővel akarta e művet megjelentetni. Amint a fenti kiadói előszavában megjegyzi, ez az „ötödik nyomtatás" mely, a korábbi hazai kiadásokhoz képest „megjobbult: az egész könyvnek istenes szép ki-képelése, a'mint az Angliaiban vagyon." Ez az első hazai kiadás, amelyben az angliai (és németalföldi) kiadásokhoz hasonlóan a könyvecskének rézmetszetes címlapja van. Ugyanerre a tudatos szöveggondozásra, a romlatlan szöveg közreadásának igényére következtethetünk Balassi Bálint és Rimay János Istenes éneki-nek Szenei Kertész-féle kiadásánál. Korábban négy váradi Balassi-Rimay kiadást feltételeztek, annak alapján, hogy egy későbbi, pozsonyi kiadás 29 a „negyedik váradi kiadás"-t említette. Szabó Károly még csak az említett pozsonyi utalás alapján feltételezett egy azóta elveszett negyedik váradi kiadást, majd Sztripszky már - részben Dézsi Lajos alapján 30 négy váradi kiadást feltételezett. Szerinte az alábbi kiadások lehettek: 1.1640 körüli kiadás 31 2. 1645. v. 1646-os kiadás 32 3.1640-1660 közötti kiadás 33 4.1652 körüli kiadás 34 Mindezek közül csak egy két levélnyi töredék 35 maradt fenn, és egy példányból ismeretlen kiadás függeléke. Az előbbit határozta meg Sztripszky 1645. v. 1646-os kiadásként. Klaniczay Tibor a 17. századi kiadásokat rekonstruálva 36 feltételezett egy vagy több váradi rendezetlen kiadást az 1650 körüli évekből, és rendezett kiadásokat, amelyek egyike 1655 körül jelenhetett meg szerinte. Újabban Szabó Géza 37 mutatott rá arra, hogy nem feltétlenül kell négy váradi kiadásra gondolnunk, hanem lehet, hogy a pozsonyi kiadásban említett 293
