AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

I. Az OSZK 1991-1993-ban - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1991-1993-ban

egészült ki. Ezek között kiemelést érdemelnek a Genealogisches Handbuch des Adels 1951 és 1988 között megjelent kötetei (Limburg, Starke Verl.), Cordasco, F.: Dictionary of American Immigration History (Metuchen, 1990), a 7 kötetes Allgemeines Künstlerlexikon (München, 1992), Bright, W: International Encyclopedia of Linguistics (New York, 1992), az International Authors and Writers Who's Who 12., és az International Who's Who of Music 13. kiadása (Bristol 1991, 1992), Larousse kiadásában a Thema Encyclopedia három kötete (Paris, 1992-1993). A különgyűjtemények sorában - mind számszerűségében, mind a beszerzésre fordított pénzügyi keretek nagyságában - a legkiemelkedőbb a Kézirattár gyarapodása volt. Bár a három év kézirat-szerzeményeinek mennyiségi adatai messze elmaradtak az előző évektől, de értéküket tekintve így is rendkívül jelentősek. Ezek sorában nagy számmal szerepelnek a 20. századi, kortárs - hazai vagy külföldön élt - magyar írók, tudósok, művészek fondjai: Kádár Erzsébet, Illés Endre, Ottlik Géza, Vas István hagyatéka, Faludy György emigrációs írásai, Buday György naplói, a Svájcban élt Vaszary Gábor hagyatékának kiegészítése, Schöpflin Gyula, John Lukács irattára stb. A fondok mellett az egyes ún. vegyes kéziratok között is főként a 19-20. századi értékek jelentették a gyűjtemény eszmei gazdagodását: Kossuth Lajos, Mikszáth Kálmán levelei, Krúdy Gyula, Szép Ernő, Molnár Ferenc, Kassák Lajos, Devecseri Gábor, Pilinszky János, Márai Sándor egy-egy kézirata, József Attila, Ady Endre, Weöres Sándor verskéziratai, Németh László, Illyés Gyula regényeinek kéziratai. A Kézirattár gyarapítási politikájának jellemzője az iratmentő törekvés volt. Ennek jegyében számos forrásértékű irat is került a gyűjteménybe, mint pl. a Szabad Európa Rádió, valamint a Látóhatár c. folyóirat történetére vonatkozó dokumentáció, a Nemzeti Bizottság iratanyaga, a Magyar-Angol Társaság iratai stb. Ehhez a törekvéshez kapcsolódik az újonnan alakult 56-os kutatóintézet archívumának megalapozása is, melyre a Kézirattár keretében, három önálló fond formájában került sor. Ebben kaptak helyet többek között a vidéki levéltárak 1956-os iratanyagának összegyűjtött xerox-másolatai, a brüsszeli Nagy Imre Intézet iratainak egy része, a román külügyminisztériumi táviratok gyűjteménye és nem utolsósorban, a szovjet irattáraknak az 56-os magyar eseményekkel foglalkozó anyag-másolata, az ún. Jelcin-dosszié. Viszonylag új keletű a kéziratok gyűjtését kiegészítő Oral history gyűjtemény, amely hangszalagokon (és az azokról készített gépiratokon) őrzi meg új gyarapodásaként a Kun Zsigmond, Kemény István, Lucien Hervé, Wellmann Imre-interjúkat, az OSZK történetére vonatkozó emlékezéseket, külföldi magyar menekültekkel készített mélyinterjúkat, színészekkel (Muráti Lili, Bánki Zsuzsa stb.) folytatott beszélgetéseket. A Régi magyar nyomtatványok gyűjteményét gazdagítja Temesvári Pelbárt Pomerium-ának hazánkban eddig nem található, 1521-es párizsi kiadása, valamint Bileczki Ferenc, eddig csak irodalomból ismert, Kassán 1690-ben megjelent műve (Nova foedera Palladis ...). Nemzetközi viszonylatban is ritkaságnak 96