AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

I. Az OSZK 1991-1993-ban - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1991-1993-ban

irányításához szükséges ügyviteli teendők mellett az éves tervek és beszámolók, a statisztikai információk összegyűjtése, az éves tervek és beszámolók megírása, a központi irattár gondozása, az OSZK-ra vonatkozó dokumentumok gyűjtése és sok más kisebb feladat ellátása hárult. A belső ellenőrzés kiterjedt az egyes részlegek tevékenységének vizsgálatára (belföldi és külföldi kiküldetések ellenőrzése, a KMK gazdálkodásának elemzése stb.), valamint szabályzatokat készített elő (Belső ellenőrzési szabályzat, Hasznosítási és ellenőrzési szabályzat stb.). A biztonsági szolgálat rendészettel, munkavédelemmel, az őrszolgálatok különböző fajtáival kapcsolatos feladatokat, a kiállítások, konferenciák rendjének biztosítását látta el. Hatósági feladatait a könyvtár a felmerült igényeknek megfelelően teljesítette. Kiadta az igényelt hiteles másolatokat hivatalos szerveknek és egyéni kérelmezőknek. A kárpótlási törvények életbelépésével utóbbiak száma emelkedett, számos kérelemnek - adatok hiányában - nem mindig sikerült eleget tenni. Folyamatosan került sor a könyvek, könyvtárak szakértői árbecslésére, továbbá tanácsadásra és véleményezésre a rendőrség, illetve a Vám- és Pénzügyőrség kérésére. Könyvtári dokumentumok külföldre vitelének engedélyezése is számos esetben történt. Az egyedi védettségi nyilvánítás folyamata - az illetékes osztály körén kívül eső okok miatt - lényegében leállt, ez a hatósági szervek esetén, a könyvtár nyilvántartásának hiányossága miatt többször okozott problémát. Nem tartozik valóban „hatósági feladataink" körébe, de ezzel rokonítható az a tevékenység, amely az egyházi könyvtárak munkáját hivatott támogatni szakfelügyeletük ellátásával, kiadványaik gondozásával, állományvédelmi tevékenységük stb. segítésével a plébániai könyvtárak ellenőrzése révén. Kiemelten kell szólni a könyvtár személyzeti munkájáról. Az új törvények és rendeletek alkalmazása ui. rendkívüli megterhelést jelentett elsősorban a Személyzeti és munkaügyi osztály számára, de az intézmény vezetőségének is. Az 1992. évi XXXIII. törvény, amely a közalkalmazottak jogállásáról intézkedett, valamint az ezt kiegészítő több kormányrendelet és törvény a közalkalmazottak jogviszonyára terjedt ki, és az új Munka Törvénykönyvének csak egyes részei, illetve részletei voltak érvényesek a közalkalmazottakra. A törvény és minden kiegészítő módosítása számtalan értelmezési kérdést vetett fel, az alkalmazásukat pedig csak fokról fokra lehetett megvalósítani. (A szükséges számítások ui. összefüggtek egymással (pl. a munkaviszony alapján számított fizetési fokozat és az évi szabadságok száma). 1993 augusztusában készítette el a Személyzeti és munkaügyi osztály a munkakörök alapján a fizetési osztályba és fokozatba való besorolásokat. A teljes átállás - az új illetményrendszer bevezetésével - 1994 elején vált esedékessé. 1993 decemberében elfogadásra került a Kollektív szerződés, amelyet a Közalkalmazotti törvény 1994-tŐl írt elő. Az átlagos dolgozói létszám az előző évhez képest nem emelkedett jelentősen, (a KMK-val együtt) az időszak végére valamivel meghaladta a 850 főt. Ebből 200-250 fő volt a szerződésesek száma. A személyi fluktuáció 10% körül 90