AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

Németh Mária: Tóth Lajos 1929-1993

katársként irányítója - majd 1971-től 1990 végéig, nyugállományba vonulásáig vezetője volt. Feladatait - bármi volt is az - mindig felkészülve és lelkiismere­tesen látta el, ezt bizonyítja az is, hogy az OSZK-ba kerülvén az ELTE kiegé­szítő könyvtártudományi szakán is diplomát szerzett. Jogászi képzettsége és szervezési tehetsége nagy segítséget jelentett abban, hogy a lehetőségek határain belül szervezze és irányítsa az országos kötelespél­dány-szolgáltatást. E korszak kötelespéldány-rendeleteinek megfogalmazása el­sősorban az ő érdeme. Utolsó itt töltött éveinek politikai és gazdasági változá­sainak során bekövetkezett könyvkiadási és kötelespéldány-szolgáltatási anar­chia leküzdésére igyekezett kiutat keresni. Nem rajta, hanem a külső körülmé­nyeken múlt, hogy a hazai kötelespéldány-szolgáltatás egyre rendszertelenebbé vált, szinte lehetetlenült. Közel három évtizedes kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként kapta meg 1990-ben az évente egyetlen személynek adományozható Széchényi Ferenc emlékérmet, amely nemcsak az Országos Széchényi Könyvtáron belüli legmagasabb kitüntetés, hanem országosan is kiemelkedő rangot jelent. Jogászi mivoltát nemcsak szakmai területén hasznosította, hanem ismere­teit a könyvtár egészének rendelkezésére bocsátotta. Ő volt itt „a jogász", aki­nek véleményét a könyvtár vezetői is sokszor kikérték, aki a szakszervezet bi­zalmából két évtizedig ellátta a munkaügyi döntőbizottság és a lakásügyi bizott­ság elnöki funkcióját. A döntőbizottsági tevékenysége során egyetlen olyan megfellebbezett határozat sem született, amelyet a munkaügyi bizottság ne ha­gyott volna helyben. Mindent megtett a lakásügyekben hozzá fordulók érdeké­ben is, ezzel nagy ismertségre és elismertségre tett szert a könyvtár valamennyi akalmazottja előtt. Sokat köszönhettek neki sorstársai is, akik Széchényi könyvtári évei alatt is gyakran fordultak hozzá problémáikkal. így érthető, hogy harminc évi könyv­tároskodás után úgy döntött, hogy visszatér eredeti foglalkozásához. Visszaje­gyeztette magát az ügyvédi kamarába, és hasonló sorsú társainak ügyvédi mun­kaközösséget hozott létre. Emellett a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagjaként e szervezet jogtanácsosaként is munkálkodott. Eszméihez haláláig hű maradt. Nekünk, OSZK-beli munkatársainak csendes, nyugodt, kedves, szívélyes, segítőkész emberként jelenik meg lelki szemeink előtt. Ugyanakkor azok, akik barátként kerültek közelébe minden területre kiterjedő mély műveltségét is tisztelhették és nemcsak morális magatartását, hanem szellemi értékeket is át­vehettek tőle. Nehéz élete szép élet volt. Németh Mária 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom