AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - W. Salgó Ágnes: János pap országa. Barangolás könyvek között egy legenda nyomában

42. A keresztény hagyomány a Paradicsomot is Indiába helyezte, ezért szerepel a teremtéstörténetből is­mert Physon folyó az anonym De adventu-ban is. 43. Zarncke: Abhandlungen, Vol. 7. 924. 44. Bővebben erről Farai, Edmond: Recherches sur les sources latines des contes et romans courtois du moyen age. Paris, 1913. 81-82. Említi: Slessarev i. m. 49. 45. Roth, Cecil: Benjamin (Ben Jonah) of Tudela. = Encyclopaedia Judaica. Vol. 4. Jerusalem, 1972. 53. - Munkája: Sefer ha Massa'ot. Először Konstantinápolyban adták ki, 1543-ban. Az Arias Mon­tanus-féle latin fordítást használtam: Itinerarium. Antverpiae, 1575. Az említett rész a 106. oldalon. 46. Eldad Had-dani-ról Id. Shochat, Azriel. = Encyclopaedia Jud Vol. 6. Jerusalem, 1972. 576-578. ill. Ullendorf, Edward. Encyclopaedia Britannica. Vol. 8. Chicago-Toronto-London, 1960. 129-130. 47. A perzsák „homoki hal"-nak nevezik. Hedin, Sven: A rejtelmes India felé. I. Ford. Zigány Árpád. Bp., (1911?). 357. 48. Csapodi Csaba-Csapodiné Gárdonyi Klára: Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt. I.Bp., 1988.207. 49. A kódex leírása: Mezey László: Codices Latini medii aevi Bibliothecae Universitatis Budapestinensis. Bp., 1961. 121-122. 50. A különböző nyelvi változatokra vonatkozó irodalmat ld. Slessarev i. m. 5. old. 4. jegyzet. 51. Zarncke: Abhandlungen, Vol. 7. 935-944. 52. Thorndike, Lynn: A history of magic and experimental science during the first thirteen centuries of our era. Vol. H. New York, 1958. 244-245. 53. Vitry fő műve: História Hierosolymitana. kiadta: Bongars, Jacques: Gesta Dei per Francos, sive orien­talium expeditionum et regni Francorum Hierosolymitani scriptores. Hanau, 1611. Vol. 1. 1047­1145. Illetve idézi Zarncke: Abhandlungen, Vol. 8. 5 skk. Vitryről Id. még Sarton, George: Introduc­tion of the history of science. Vol. 2/2. Baltimore, 1953. 671-672. 54. Legjobb kiadása: Wyngaert, A. van den: Sinica Franciscana. I. 1929. 27-130. Magyarul: A napkelet felfedezése. Julianus, Piano Carpini és Rubruk útijelentései. Kiad. Györffy György. Bp., 1965. 57­108. Ford. Gy. Ruitz Izabella. 55. A napkelet felfedezése. 71-72. 56. Ld. 14. jegyzet. 57. Kiadta: Wyngaert i. m. 164-339. Magyarul: A napkelet felfedezése. 118-219. Ford. Gy. Ruitz Iza­bella. 58.^4 napkelet felfedezése. 144. 59. Marco Polo utazásai. Ford. Vajda Endre. Bp., 1963. 1. könyv 46. fej. 112. 60. Uo. 115.1. ill. a hozzá tartozó jegyzet. 61. Beckingham, C. F.: The quest for Prester John. In: Between Islam and Christendom. London, 1983. 292. 62. A kiadásra vonatkozó fontosabb irodalmat ld. Baldwin, M. W.: New Catholic Encyclopaedia. Vol. VII. New York-St. Louis etc. 1967. 1061-1062. 63. A vonatkozó levélrészlet eredeti, latin szövegét közli Zarncke: Abhandlungen, Vol. 8. 112-115. 64. Bővebben róla ld. Sarton, George i. m. Vol. Ill/1. Baltimore, 1947. 781-782. 65. Ligeti i. m. 303. 66. Első kiadása: Viaggio ál Monte Sinai di Simone Sigoli. Firenze, 1829. 67. Bővebben róla ld. Sarton i. m. Vol. III/2. Baltimore, 1948. 1606-1607. A szöveget közli Zarncke: Abhandlungen, Vol. 8. 159-179. 68. Zarncke: Abhandlungen, Vol. 8. 128-154. A legújabb irodalom: Deluz, Christiane: Le livre de Jean de Mandeville, une „géographie" au XIV* siécle. Louvain-la-Neuve, 1988. Továbbá Letts, Malcolm: Mandeville's travels. London, 1950-53. 69. Több kiadása is volt, könyvtárunkban az 1486. évi (=Inc. 422) és az 1492-93. évi (=Inc. 423) van meg. 70. Beckingham, C. F.: The quest for Prester John. 293-294. Carignanóról és Dalortóról: Sarton i. m. Vol. II/2. 764-766. 7l.Damiäo da Goes kiadásai: Louvain, 1540., Paris, 1541. stb. Könyvtárunkban csak későbbi kiadások találhatók, az antiqua gyűjteményünkben, többnyire tudományos munkák részeként, a 16. század második feléből. 392

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom