AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - W. Salgó Ágnes: János pap országa. Barangolás könyvek között egy legenda nyomában

dig névtelen vagy legjobb esetben latin néven ismert képzetnek."

79 Véleményünk szerint János pap alakja sokkal árnyaltabb annál, hogy csupán egy Eldorádó vagy kulináris paradicsom mesebeli királya legyen, amint ezt TurócziTrostler József gondolta. Barangolásunkat kontinenseken, kultúrákon és századokon át zárjuk egy, a János pap legendához kapcsolódó képpel az ötszáz éves Schedel króniká-ból. Ebben a CXCVII. levél versóján olvasható néhány sor János presbyter országáról, valószínűleg az anonym De adventu alapján, s a szöveg mellett látható az áldoztató Tamás apostol képe. (Id. 4. kép)

80 A rejtélyes papkirály alakja felpezsdítette a képzeletet. Legnagyobb „tette" az volt, hogy ösztönzést adott a távoli országok jobb megismeréséhez, az ismeretlen messzeséget megcélzó felfedező utakhoz. Keresése hozzájárult a néprajz fejlődéséhez, gyarapította a térképészeti ismereteket. Személye, bár úgy ahogy elképzelték, sohasem létezett, rendkívüli hatással volt több évszázad kultúrájára. JEGYZETEK 1. Valkai András: Cronica, avagy szép históriás enec, miképpen Hariadenus, tengeri tolvay, Barbarossa, ás bassáva löt... Cronica avagy szép históriás enec, miképpen Károlly császár hadakozót Affricában... Cronica, mellyben meg irattatic Prister Iohannis, az az, a nagy Ianos pap czaszárnac igen nagy czaszári birodalma, ki Indiában bir igen nagy bőw földen. Colosvarot 1573. = RMK I. 94., RMNy 327. = Cancionale. Colosvarot 1574. = RMK I. 112, RMNy 351. - Valkai Andrásról és históriájának lehetséges forrásairól Id. Binder Jenő: Prister Johannes. = Egyetemes Philológiai Közlöny, 1886. 532-553., György Lajos: Valkai András. Egy kalotaszegi énekszerző a XVI. században. Kolozsvár, 1947. 2. Magyarországi előfordulásairól az irodalomban: Dobóczki Pál: János pap országa. = Magyar Nyelv, 1912. 37-38. 3. János pap országa. = Magyarságtudomány, 1943., 476-517. 4. Zarncke, Friedrich: Der Priester Johannes. = Abhandlungen der philologisch-historischen Classe der königlich sächsischen Gesellschaft der Wissenschaften. Vol. 7 Leipzig, 1879. és Vol. 8. Leipzig, 1883. 5. Gabala = Dzsabala, libanoni város, az ókori Byblos. 6. Jelzete: App.H. 1622 ill. Ant. 1225. Modern kiadása: Monumenta Germaniae Historica. Scriptores rerum Germ. XX. 1912. 266. 7. Másik történeti munkájában Barbarossa Frigyes uralkodásának első éveit írta meg: Gesta Friderici imperatoris. Kiadása: Monumenta Germ. Hist. Script. 1912. 8. Az 1515. évi kiadásban (Strassburg, ex aedibus Matthiae Schurerii, ductu Leonardi et Lucae Alant see fratrum) a VII. könyv XXXUI. fejezetében, az LXXXTVv-LXXXV. levélen. - Modern szövegközlése: Zarncke: Abhandlungen, vol. 7. 847-848. 9. Ligeti Lajos: Az ismeretlen Belső-Ázsia. Bp., [1940.] 295. 10. Gregoriosz Abulpharai Bar Hebraeus (1226-1286), szíriai keresztény püspök, aki történeti munkájában, az ún. Chronicon Syriacumban idéz egy, all. század elejére datált levelet, ami arról szól, hogy 1000 táján a kerekek királya törzsének kétszázezer tagjával együtt keresztény hitre tért. Sőt azt is említi, hogy a mongolok uralma idején a kereitek vezére egy bizonyos Ung Khan volt, akit Malik Juhanna-nak, vagyis János királynak is hívtak. - Vö. Assemani, Joseph Simon: Bibliotheca Orientalis Clementino-Vaticana, Vol. 3. P. 2. Romae, 1728. 485-488. ll.Ligetii.m.298. 12. Mo/t Germ. Hist Script IX. 580. Idézi Zarncke: Abhandlungen, Vol. 7. 850. 390