AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - W. Salgó Ágnes: János pap országa. Barangolás könyvek között egy legenda nyomában

egyéb szláv nyelvű fordításai mind a latin eredetiből készültek, jóllehet egy gö­rög nyelvű szöveget biztos előnyben részesítettek volna. A legkorábbi szöveg a bevezető rész után rátér János pap országának le­írására. Hatalmas országa van, hiszen a három India felett uralkodik. Birodal­ma a legtávolabbi Indiától (ez a mai Dél-Ázsia), ahol Szent Tamás teste nyug­szik, átnyúlik a sivatagon egészen odáig, ahol a Nap felkel, majd pedig Babilon sivatagjáig, s elkanyarodik egészen Babel tornyáig. 41 Hetvenkét adófizető király tartozik az uralma alá. Mélyen vallásos keresztény, aki segíti a szegény keresz­tény hívőket, és fogadalmat tett arra is, hogy le fogja győzni nagy seregével Krisztus ellenségeit, s tisztelgő látogatást tesz a szentsírnál. A levél felsorolja az ottani élőlényeket: elefántok, tevék, vízilovak, kroko­dilok, párducok, oroszlánok, fehér medvék, néma kabócák, griffek, tigrisek, hi­énák élnek a területén, s ezeken kívül még néhány olyan rejtélyes állat, ame­lyeknek azonosítása mind a mai napig bizonytalan, és sok gondot okoz a nyel­vészeknek és a zoológusoknak. Különleges emberi lényekben sincs hiány: élnek János pap országában gigászok, férfi és női szatírok, pigmeusok, kyklopszok, s az egzotikus állatok sorába tartozik még a főnixmadár is. Általában valamennyi élőlény előfordul ott, ami csak létezik az ég alatt. János pap országa tejjel-mézzel folyik, nincsenek ott mérges állatok, így skorpió és kígyó sem, de ez utóbbit a levélíró később megcáfolja, mert kiderül, hogy kígyók azért mégiscsak vannak. Az országon átfolyik az Ydonus folyó, ami a Paradicsomból ered, s tele van drágakövekkel: smaragd, zafír, karbunku­lus, topáz, onyx, berill, ametiszt s egyéb drágakövek sodródnak a folyó vizé­vel. 42 Van itt egy assidios-nak nevezett növény is, aminek gyökere csodás erő­vel rendelkezik, s aki azt magán hordja, az elől elmenekül a tisztátalan lélek, illetve a növény arra kényszeríti, hogy árulja el a nevét, s azt, hogy honnan jött. Emiatt viszont a rossz szellemek azon a földön senkit sem mernek meg­támadni. Ez az a vidék, ahol a bors terem, s a ligetes borstermő területek tele van­nak kígyókkal. Az egyik betoldás (az „A" változat) azt is elmondja, hogyan te­szik tűzgyújtással ártalmatlanná a bors szüretelésekor a kígyókat. Az Olympusnak nevezett hegy lábánál fakad egy kis forrás, vizének íze nappal és éjszaka óránként változik, s mindössze háromnapi útra van a Para­dicsomtól, ahonnan Ádám kiűzetett. Aki böjtölve háromszor iszik a forrásból, az a továbbiakban mentes lesz mindenféle betegségtől. Ugyanitt találhatók bi­zonyos aprócska kövek, amelyekből néhányat sasok gyakran elvisznek János pap országába. Ezek a kövek megfiatalítanak, s annak, aki az ujján viseli, a lá­tása megjavul, ha korábban gyenge volt, illetve rendkívüli éleslátásra tesz szert. Ha pedig valaki elénekel egy meghatározott szent éneket, láthatatlanná lesz tő­le. Ezenkívül ez a kő elűzi a gyűlöletet, egyetértést teremt, s távol tartja az irigységet. De a csodák még mindig nem érnek véget leírásban. János pap országában van egy homoktenger, ami éppúgy örökké hullámzik, mintha víz lenne a med­377

Next

/
Oldalképek
Tartalom