AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Soltész Zoltánné: Egy 1580. évi Augustana Confessio-kiadás reneszánsz kötése és possessorai
szerűnek látszott tehát áttekinteni a Hellenbach család 1672 előtt élt tagjaira vonatkozó ismereteket. Nagy Iván szerint a család törzse nemes Hellenbach Jeremiás körmöci jómódú bányász, utóbb a körmöci kamaránál számvevő tiszt. Három fiát említi: Jánost, János Kristófot és János Gottfriedot, de megjegyzi, hogy a két utóbbi azonos lehetett. 41 Ivan Bojniöic szerint a család eredeti neve Cseh volt. 42 Ezt igazolja az az 1759. december 6-án kelt és Hellenbach János által aláírt jegyzék, amely a családra vonatkozó fontosabb okmányokat sorolja fel 43 E jegyzék szerint 1643ban a Cseh család két tagja, Jeremiás és Dániel testvérek lovaggá emeltettek. Ugyanezen jegyzékben az 1651. évnél olvasható „Mutatio nominis Jeremiae Cseh" kezdetű szöveg szerint III. Ferdinánd Cseh Jeremiás és utódai részére a Hellenbach név használatát engedélyezte. Az Evangélikus Országos Levéltár azonos témájú irata azt is közli, hogy nevezett a metallurgica terén kifejtett kimagasló tevékenységéért kapta a Hellenbach praedicatumot 44 Egykorú nyomtatványok is arról tanúskodnak, hogy Hellenbach Jeremiást Körmöcbányán nagyrabecsülték: két 1657. évi disszertációban a címlap verzóján felsorolt, tisztelt személyiségek között szerepel a neve; 1661-ben pedig ő is latin verssel köszöntötte Seelmann Keresztély evangélikus lelkészt, aki soproni rektori állásából ment 1661-ben Körmöcbányára elsőpapnak. 45 Hellenbach Jeremiás két fia - János és János Gottfried - közül az utóbbi vált a család legkiválóbb tagjává: híres orvos, császári és királyi tanácsos, bányagróf és evangélikus egyetemes felügyelő volt. Hellenbach János tevékenységéről csupán az ismétlődik a szakirodalomban, hogy 1656-ban és 1658-ban, wittenbergi egyetemi tanulmányai alatt, két művet publikált. Hellenbach János Gottfrieddel kapcsolatban több téves közlés látott napvilágot. Nem bizonyult helyesnek az a nézet, hogy az előbb említett Hellenbach Jánosnak a fia 46 , hogy 1659-ben született 47 és hogy tanulmányait Wittenbergben kezdte. 48 A két testvér életrajzi adatainak összekeverése és Hellenbach János irodalmi tevékenységének részleges nyilvántartása miatt egyaránt indokolt, hogy a származásukra és egyetemi éveikre vonatkozó adatokat az alábbiakban sommázzuk: Hellenbach János körmöcbányainak nevezte magát 49 , születési éve ismeretlen. Az említett Cseh, majd Hellenbach Jeremiás fia. 1654-ben iratkozott be a wittenbergi egyetemre és Wittenbergben 1656-ban egy szónoklati, 1658-ban pedig egy logikai értekezést publikált. 50 E két önálló - a szakirodalom által is említett - művén kívül azonban további négy latin, illetve német nyelvű verse jelent meg az 1655 és 1659 között Wittenbergben kiadott nyomtatványokban. 51 Következetesen Hellenbach Jánosnak nevezte magát s jelezte azt is, hogy Hungarus. A disszertációkban közölt versei a magyarországi származású egyetemi társaihoz fűződő jó kapcsolatáról tanúskodnak. Egyik verse pedig abban a Trauer-Binden című kiadványban jelent meg, amelyet Heinrich Konrad Sar358
