AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: Korabeli tudósítások Nürnbergben az 1514. évi magyarországi parasztháborúról

A híradások keltezése vagy az azokban említett események időpontja, to­vábbá az írás helye a következő: A. 1514. július 19-20. B. 1514. július 14. - Buda. C. 1514. július 10-11. D. 1514. július 5-6. E. 1514. július 25. F. 1514. június 10. - Bécs. G. 1514. május [17]. - Buda. Aláírója Hans Schweicklin. - Másolva Bécs­ben 1514. május 25/26. H. 1514. július 26. - Buda. I. 1514. július 28. - Címzettje: Hewperger. J. 1514. szeptember 2. - Bécs. K. 1514. július 31. Valamennyi nürnbergi kéziratról, tehát mind az összefoglaló történelem fe­jezeteiről, mind az A-K. jelű tudósításokról Scheurl úr jóvoltából a most kö­vetkező szövegkiadás céljából másolat áll rendelkezésre Budapesten. A Nürn­bergben őrzött korabeli kötések meglehetősen szorosak, így a nem teljesen víz­szintesre kinyitható könyvből történt reprodukció során a verzólapokon a sorszélek - sajnos nem is ritkán - nem olvashatóak végig. Ha a feltételezhető hiány rövid és még némi támpont (pl. szókezdet) is állt rendelkezésre a szöveg kiegészítéséhez, úgy ez megtörtént. Ellenkező esetben három pont jelöli a ki­következtethetetlen részt. A papíríveket azok megírását követően kötötték be, amikor is a rektólapok hosszabb sorvégei közül többet is levágtak. Az így ke­letkezett hiányok pótlása ez esetben is a fentiek szerint történt. A kézírás maga számos bizonytalansági tényezőt rejt magában. A közpon­tozásról pl. nem lehet mindig megnyugtató módon eldönteni, hogy az vajon vesszőt vagy pontot kívánt-e jelölni. Hasonlóan gyakorlatilag nem állapítható meg számos esetben, hogy a szókezdő betű nagy vagy kicsi. Az ilyen esetekben egyrészt a mondat értelme, másrészt a mai helyesíráshoz történő közelítés volt az irányadó az átírásban, hogy a szöveg olvasása a betűhű volta ellenére is le­hetőleg minél könnyebb legyen. A korabeli német írásokban általánosan hasz­nált rövidítések (-n, -en, -r, er) feloldásának jelölése szükségtelennek tűnt. Né­hány szót többször is egyetlen nagybetűvel rövidítve írtak Nürnbergben: így H (Herr), X (Kreutzer), valamint Dózsa nevét S (Seckel) és Z (Zeckel). Ezek ilyen formában olvashatók a függelékben. Az eredeti kéziratban áthúzott szavak - a folyamatos olvashatóság végett ­kizárólag a jegyzetekben olvashatók. A nürnbergi kötetek beosztása a szövegbe apró számokkal jelölt lapkezdetek, ill. lapvégződések alapján pontosan megál­lapítható. A most következő függelék teljes terjedelmében közli egyrészt - az N 2 kéziratból - a Scheurl-féle összefoglalóban az 1514. évnél olvasható és a ma­333

Next

/
Oldalképek
Tartalom