AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: Korabeli tudósítások Nürnbergben az 1514. évi magyarországi parasztháborúról

pénz vagy más kedvezmény ellenében küldtek el megbízóikhoz. Jó példa erre annak a haditudósítónak sorai, aki 1527. november elsején - éppen a székes­fehérvári táborból - küldött beszámolójának végén a következőket írta: „Denn ich dergleichen, wi hí verlaut, vilem Herrn und Hauptleuten umb etlich belo­nung beschriben müssen." 5 Nürnberg és Magyarország kulturális és gazdasági kapcsolatai már a kö­zépkortól igen élénkek voltak. 6 Ezen belül a patrícius Scheurl-család is kiter­jedt kereskedelmi összeköttetésekkel rendelkezett hazánkkal a 15. század vé­gén, így Hieronymus Scheurl a sziléziai rendeket és Boroszló városát képviselte 1476-ban Budán Mátyás király és Beatrice esküvőjén. 7 Valentin Scheurl, aki magyarországi szőrmékkel kereskedett, 1495-ben Selmecbányán halt meg. 8 Al­brecht Scheurl, a család boroszlói ágából, üzleti tevékenységének jelentős részét hazánkkal bonyolította le. 9 Sőt éppen ő a törökök ellen ekkor meghirdetett kereszteshadjárat céljaira 1514. július 7-én pénzbeli támogatást nyújtott át a boroszlói káptalannak. 10 De magának Christoph Scheurlnak is szinte folyama­tosan jelentős magyarországi kapcsolatai voltak, és a birodalmi városok megbí­zásából személyesen is járt hazánkban. 11 Erre feltehetően az 1522. esztendőben került sor, amikor Bécsben és Bécsúj helyt tárgyalt - többek között - Ferdi­nánddal és az esztergomi érsekkel a törökök ellen nyújtandó birodalmi segít­ségről. 12 De a későbbiekben is, élete utolsó évtizedében az oszmán elleni harc támogatásáról mindenkor pontos magyarországi értesülésekre támaszkodva le­velezett. 13 Christoph Scheurl nagy történelmi összefoglalójának kézirata a nürnbergi Scheurl-család könyvtárában, amely a 19. század végén és a 20. elején évtizede­ken át a helyi Germanisches Nationalmuseum könyvtárában volt letétként, a Codex N 2 jelzetű kötetben található a 420a-547a lapokon. Ezen belül a kézirat elején álló mutatóban a 424b lapon állnak az 1514. évi magyarországi esemé­nyekkel foglalkozó fejezetek címei. A parasztháborúról szóló rész maga pedig a 467a-470b lapokon olvasható. Ez a kézirat korabeli, fatáblás, félbőr kötésben maradt fenn. A kötet függőleges metszésére a 255, az alsóra pedig a 286. sor­számot írtak. Ezek a számok a könyvnek Scheurl könyvtárán belüli elhelyezé­sére utalnak. Scheurl Geschichtsbuch-jánaik szövegét a 19. században Johann Karl Friedrich Knaacke és Franz von Soden nyomtatott formában közreadta. 14 Az említett, N 2 jelzetű kéziratnak valamennyi lapján középen fent az év­szám, a most függelékben közölt fejezetek esetében tehát 1514. áll. Négy esetben 15 a lap szélére később tett „Vorn an" megjegyzés olvasható, amely új bekezdést kívánt jelölni. Javítások a már elkészült szövegben történtek, amit a 86. fejezet élén álló, szövegkezdő nagy D-betű díszes vonalai közé, az előző fejezet végéhez utólag beírt szöveg is bizonyít. A szöveg korrigálása és igazítása több fázisban történhetett, mert akad pl. olyan mondat, ame­lyet az eredeti szövegben töröltek, majd utólag a lapszélre teljes terjedelem­ben és változatlan szöveggel újra betoldottak. 16 A legtöbb, korabeli rész­324

Next

/
Oldalképek
Tartalom