AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - V. Ecsedy judit: „A híres Szentzi Ábrahám nevezetes váradi typográfiája" - „The famous typography of Szentzi Kertész in Várad"

36. MTA I. Oszt Közi. Bp., 1957. 325. "hl. Balassi Bálint és Rimay János Istenes éneki. Bp., 1983. A kísérő tanulmányt írta Szabó Géza. 38.RMKI 1609 39.RMNy 1599 40.ITK 1991.1.63-73. 41.Sztripszky I 853a 42.RMKII866 43.RMKII762 44.RMKII 1071 45. RMK I 970 46. Sípos Gábor: A Kolozsvári Református Kollégium könyvtára a 17. században. Szeged, 1991. 97. 1. (Olvasmánytörténeti dolgozatok 1.) 47./Íz Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1973. 75-76. A töredék OSZK-beli jelzete: RMK I 970a 48.19 A 86 típus 49. Szalárdi, i. m. 579-582. 50. Csernák Béla: A református egyház Nagyváradon. Nagyvárad, 1934. 242-243. 51. Hat ilyen, újabban meghatározott nyomtatvány leírását ld. Magyar Könyvszemle, 1989. 20-47. 52. RMK I 1610b jelzeten = Sztripszky I 2178/384. Ugyanennek a töredéknek másik példánya a gyu­lafehérvári (Alba Iulia) Batthyaneumban is megtalálható. 53. Csak legújabban került elő az 1644. évi Tintinnabulum-b6l olyan példány (München, Staatsbiblio­thek, P.o. rel. 8r 1430), amelynek előszava is megvan. (RMK I 763) 54.RMKI 1134 55.RMKI734 56. Létezett egy ma már példány alapján meg nem vizsgálható töredék, amely esetleg ebből a váradi ki­adásból való lehetett. Harsányi István számolt be erről a sárospataki Nagykönyvtárban található (az­óta a II. világháború során elveszett) töredékről. Az általa megvizsgált töredék ugyanis formátuma és szövegbeosztása alapján egyetlen jelenleg is ismert kiadással sem egyezik, tehát lehetséges, hogy az ismeretlen Szenei Kertész-féle kiadásból származott. Vö.: Harsányi István: Adatok Nyéki Vörös Má­tyás műveinek bibliográfiájához = Magyar Könyvszemle, 1927. 144-145. 57. Miller, i. m. 40-41. „Occurrit in Collectione Cornidesiana" 58.RMKI831 59. Miller i. m. 47.: ,,Perinde in theca Debrecinensi reperim potest" 60. Miller, i. m. 48.: ,Apud Weszprémium (a) adnotatur" 61. Miller, i. m. 40. "THE FAMOUS TYPOGRAPHY OF SZENTZI KERTÉSZ IN VÁRAD" J. V. ECSEDY The author tries to sum up everything that survived in written sources about Abraham Szenei Kertész the greatest and most learned printer and publisher preceding Miklós Tótfalusi Kis. The first part of the contribution describes (and reproduces in 21 plates) the typographical equipment used by Szenei Kertész as it could be reconstructed from his printings, while the second part appreciates his activity as a publisher and editor. His press (1640-1668) produced about 187 works of which the most outstanding achievement was the folio-format Hungarian Bible (1660-1661). With the typographical method it was possible to determine and locate a fragment as a work printed by Szenei Kertész and unknown so far. The author follows the changes in Szenei Kertész' typographical material (type faces and initial letters) used by the printer in the three towns where he worked, i.e. in Várad (Oradea, Romania), Kolozsvár (Cluj-Napoca, Romania) as well as Szeben (Sibiu, Romania). Later, a part of Szenei Kertész' printing types and initials were also used by Miklós Tótfalusi Kis in Kolozsvár. The author is also making an attempt to trace back the sources of Szenei Kertész' type faces. 301

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom