AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - V. Ecsedy judit: „A híres Szentzi Ábrahám nevezetes váradi typográfiája"
negyedik kiadás úgy értelmezendő, hogy az összes kiadások közül a negyedik (ha Szenei Kertész nem ismerte a bécsit 39 ). Legújabban Vadai István 40 e töredéket újból megvizsgálva, szövegelemzés és nyomdai ismérvek alapján arra a következtetésre jutott, hogy ez valóban egy rendezett, váradi kiadás nyomdai korrektúra példánya, amely legvalószínűbben 1656-ban jelenhetett meg. A tipográfiai jellemzők is alátámasztják ezt a datálást. Ezt megelőzhette egy 1652ből származó, még rendezetlen kiadás 41 , amelynek csak a függeléke maradt ránk. Az énekeskönyv-kiadásaiban olvasható, már idézett ajánláson kívül még két kiadványához írt előszavát ill. ajánlását ismerjük. Az egyiket G. Becher Orator extemporaneus című művéhez írta, és az ifjú Rákóczi Ferencnek szól. 42 Benne a tudományok hasznosságáról ír és pártfogójának nagylelkűségében bízva az eklézsia és az iskolák további támogatására buzdítja. Aláírása: „E Typographeo Varadiensi, 10 Julii anno epochae Christianae, ... Celsitudinis Tüae humilimus Cliens Abrahamus Szenei, Typogr." A másik előszót Georgius Laetus: In conversionem Pauli Apostoli... című, 1651-ben megjelent kiadványához írta. 43 Egy harmadiknak nemcsak ajánlója, hanem összeállítója is Szenei Kertész Ábrahám volt. Ez már Szebenben jelent meg, 1665-ben Versus sententiales címmel** A könyvecskét régi és újabb költők szentenciáiból gyűjtötte össze és az ifjúság számára nyomtatta ki. Az olvasónak címzett ajánlása után következik Szenei Kertész saját, hét soros, ugyancsak latin nyelvű ajánló verse. Az ún. Váradi Bibliá-ról, 45 mint a nyomdaalapítás egyik fő motívumáról már esett szó. Valószínűleg már 1657-ben hozzáfogtak nyomtatásához: erre mutat ez évben a nyomda egyéb munkáinak háttérbe szorulása, de a tapasztalat is azt bizonyítja, hogy ilyen terjedelmű és igényességű munkához a korabeli viszonyok között 3-4 esztendő kellett. A Biblia folio formájának' megválasztása még Bethlen István kívánsága szerint történt. A Biblia Tótfalusi Kis Miklós szerint 1500, Bod Péter szerint 10 000 példányban készült, a valósághoz inkább Tótfalusi adata lehet közel. A munka szellemi vezére Köleséri Sámuel professzor volt. Az eredeti szöveg és külföldi bibliafordítások figyelembevételével sok helyen javította a Károlyi Gáspár-féle fordítást. Magának Szenei Kertésznek a tulajdonában is volt külföldi bibliakommentár, amit azután a Biblia nyomtatásával kapcsolatos munkák befejezése után a Kolozsvári Református Kollégiumnak ajándékozott. 46 A Váradi Bibliá-bó\ hiányoznak az Apokrif írások, nem elvi okból ugyan, hanem, amint Szenei Kertész előszavában írja, „sem idő, sem papiros, sem költség arra nem volt." (Hogy ténylegesen szándékában állt kinyomtatni ezeket, arra az apokrif könyvek néhány nyomtatott töredéke a bizonyíték.) 47 A Váradi Biblia a korabeli könyvek között méltán feltűnt szép betűivel (szövegbetűje a már említett, valószínűleg Christoffel van Dyck-nak tulajdonítható betűtípus). 48 Díszítése rendkívül takarékos, a nyomdász inkább a mű díszítésének egységességére és tipográfiai tökéletességére ügyelt. Egyetlen iniciá294
