AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

102. Szinnyei József i. m. (94. jegyz.) 103. OSZK Irattár 299/1899. 104.Váradi Ödön: Indítványok egy évenkénti repertórium és bibliográfia érdekében. In: Corvina, 1900. 20. sz. p. 102-103. - Váradi Ödön (Nagyvárad, 1874. jún. 28.-) (1894-ig: Spitz) A jogi diploma megszerzése után 1901-ben nyitott ügyvédi irodát Nagyváradon. Cikkei debreceni, nagyváradi lapokban, továbbá a budapesti Corviná-ban jelentek meg. 1918-ban részt vett az erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség alapításában, melynek társelnöke, majd elnöke lett. (Corvina, 1901. 21. sz. p. 115.; Szinnyei József i. m. (12. jegyz.) 14. köt. Bp. 1914. col. 869.); Magyar zsidó lexikon. Szerk. Újvári Péter. Bp. 1929. p. 939.; Kortársak lexikona. A romániai magyar nyelvterület szellemi és közéleti személyiségei. Összeáll. Gara Ernő. Cluj, 1939. p. 108.; Tiszántúli személynévjegyzék Kézirat gyanánt. (Összeáll. Veress Gézáné.) Debrecen : KLTE Könyvtára, 1980. p. 169:, A tegnap városa. A nagyváradi zsidóság emlékkönyve. Tel-Aviv, 1981. p. 117. 105.Esztegár László: Jelentés az 1900-iki párisi bibliográfiai és könyvtárnoki kongresszusokról, /l./ In: Magyar Könyvszemle, 1901. p. 183-190. 106. Heller Ágost: Jelentés a harmadik nemzetközi bibliográfiai konferencziáról. In: Akadémiai Értesítő, 1901. p. 351-352. 107.A londoni harmadik nemzetközi bibliográfiai konferenciáról ... In: Magyar Könyvszemle, 1901. p. 219-220. 108.[Esztegár László] - e. -: Magyar Könyvészet 1886-tól 1900-ig. In: Magyar Könyvszemle, 1901. p. 110-111. 109. Gyalui Farkas:/! könyvtári tudományok célja és feladata Magyarországon. Kolozsvár, 1903. p. 17. 110. Az I. osztály és bizottságai költségvetése 1901-re. In: Akadémiai Értesítő, 1901. p. 148-149. 11 l.v4 M. Tud Akadémia jegyzőkönyvei. ... Harminczhetedik akadémiai ülés. Tizedik összes ülés. 1907. deczember 16-án. In: Akadémiai Értesítő, 1908. p. 62-63. 112. Új bibliográfia. In: Corvina, 1908. 3. sz. p. 16. 113. OSZK Irattár 286/1908. 114. OSZK Irattár 1435/1910. 115. Szabó Ervin: A bibliográfia szükségessége Magyarországon. In: Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye. 19001918. Összegyűjt., jegyz. ell. és sajtó alá rend. Tiszay Andor. Bp. 1959. p. 146-150. 116. Áldásy Antal: A brüsszeli nemzetközi levéltári és könyvtári kongresszus. 12.1 In: Magyar Könyvszemle, 1911. p. 14-40. (Idézett rész: p. 38.) 11 l.A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára az 1907. évben. In: Magyar Könyvszemle, 1908. p. 97-118.-/1 Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára az 1908. évben. In: Uo. 1909. p. 97-116. -A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára az 1909. évben. In:Uo. 1910. p. 97-121. 118. OSZK Irattár 239/1911. A könyvtár egyik munkatársa, Kovács László által elkövetett sikkasztás körülményeinek tisztázására, a minisztérium 1909 őszén egy bizottságot hozott létre, melynek tagjai 1910 végéig a könyvtár teljes körű „átvilágítását" végezték el. A vizsgálat során Sólyom Jenő pénzügyi főtanácsos, a bizottság egyik tagja, 1909. november 19-én kelt jelentésében tért ki a könyvfeldolgozás munkafolyamatának ismertetésére. 119. Fejérpataky László m. nemz. múzeumi osztályigazgató, egyetemi ny. r. tanár, tud akadémiai r. tag nyilatkozata a M. Nemz. Múzeum Orsz. Széchényi-Könyvtárában elrendelt vizsgálatról írt jelentésekre. Bp. 191 l.p. 152-153. 120.Kollányi Ferenc: A nyomtatványok osztálya. In: A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára. 1802-1902. Bp. 1902. p. 15-22. 121. Gulyás Pál (Bp. 1881. jan. 5. - Bp. 1963. máj. 30.) Gulyás 1898. november 16-ától dolgozott a Széchényi Könyvtárban napidíjasként, a nyomdai kötelespéldányok irodájában. Az ott eltöltött évek alatt megszerezte a bölcsészdoktori, valamint a középiskolai tanári oklevelet. Esztegár László halálát követő besorolási előrelépések nyomán kapott segédőri kinevezést 1905-ben. Értékes tanulmányai, szakképzettsége, angol, francia és német nyelvismerete, továbbá a könyvtári munkákban való teljes jártassága következtében kinevezésekor a Múzeum vezetése mellőzte az egyébként szokásos nyilvános pályázatot és vizsgát. 1916. máj. 10-től a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének másodelőadója. - OSZK Irattár 631/1898., 337/1905.; Gulyás Pál i. m. (12. jegyz.) 11. köt. Bp. 1992. col. 591-598. 263