AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

még pótlásokat közöl Pikier Blankától az 1913. évi Magyar Könyvészet-hez), majd ezt követi a tényleges bibliográfiai rész. A tételek elrendezése a Deweyféle tizedes osztályozás alapján történt. A bibliográfia elején feltüntetésre került a szakrendszer tíz főosztálya, továbbá a rövidítések feloldása. A két hasábban szedett, szakcsoportok szerint rendezett tételeket egy betűrendes név- és tárgymutató követi. Ebben a szerzők, hiányukban a címek találhatóak, s közéjük vannak sorolva a szakcsoportok megnevezései. A hivatkozás az oldalszámra történik, mely a szakcsoportok megnevezése esetében kiegészül a szakjelzettel. Az első szám megjelenését követően Ferenczi Zoltán írt értékelő sorokat a Könyvtári Szemle mellékletéről. Felhívta a figyelmet a programban megfogalmazott célok és a közölt bibliográfiai anyag ellentmondására: a Magyarország Bibliográfiája a hazai nyomtatványok teljességét ígérte, de mégis mellőzte a hazai nem magyar nyelvű kiadványokat, továbbá sem térképet, sem zeneművet nem közölt. Meggyőződése, hogy a kurrens nemzeti általános bibliográfiát csak a kormány támogatásával lehet elérni „mert a hazai bibliográfia e teljességét a köteles példányok beszedése nemcsak lehetővé teszi, hanem egyszersmind követeli is".

137 A kívánt teljességet a Könyvtári Szemle mellékletének megközelíteni sem állt módjában. A 2. számban a bibliográfiai rész szerkesztői elnézést kértek a címleírások különbözősége miatt. Okául az adatoknak különböző forrásokból való beszerzését jelölték meg. (A különbözőség a terjedelem és a méret adatainak elhelyezésében nyilvánult meg.) A 3. számtól a szerkesztői tisztet Steinhofer Károlytól Pikier Blanka vette át, aki egységes leírási formát alkalmazott. Példa a 3. számból: Grew, E. S. A modern geológia. Ford. Ballenegger Róbert. Bp.: Franklin 1914. 271 o. 25 kép. 8-r. (Ismeretterjesztő kvt.) Kötve 8.A Magyarország Bibliográfiája bibliográfia-módszertani választóvonal a hazai kurrens nemzeti bibliográfia történetében, ugyanis először fordult elő a művek tárgy szerinti elsődleges megközelítése. Haraszti Károly, a Corvina június 20-i számában megjelent írásában úgy gondolta, hogy a kurrens bibliográfia hiánytalanságát úgy lehetne elérni, ha a kötelespéldányokról szóló törvény kiegészülne azzal, hogy egy további példányt csakis a bibliográfia céljából kellene beszolgáltatni. Véleménye szerint a Könyvtári Szemle, ha valóban teljes magyar bibliográfiát akar adni, akkor nagyon nehéz feladatra vállalkozott, amennyiben csak a saját erejére kíván támaszkodni.

138 Haraszti, cikkének megírásakor még nem tudhatta, hogy Kőhalmi Bélának, a Könyvtári Szemle szerkesztőjének sikerült engedélyt kapni Buday Lászlótól, a Központi Statisztikai Hivatal igazgatójától a hivatal könyvtárába beérkező kötelespéldányok átnézésére és feldolgozására. Igazolva látszódott az, hogy lehet jobb és teljesebb kurrens bibliográfiát készíteni az addigi éves könyvkereskedői 254