AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

készítette az ezentúl rendszeresen kiadandó évi járulékkatalógus anyagát, mely első sorban az új törvény alapján beküldött nyomdatermékeket foglalván magában, egyúttal Magyarország évi irodalmi termelésének bibliográfiája is lesz."

100 Az előkészítés azt jelentette, hogy a beérkezett és állományba került nyomdatermékekről - az aprónyomtatványokat kivéve - „bibliográfiai czédula is készült ugyanakkor, a midőn a növedéknaplóba bevezettetett".

101 A Magyar Szalon 1898 decemberi számában id. Szinnyei József szinte már tényként közölte, hogy a múzeumi könyvtárban „a jelen évtől kezdve beküldött nyomtatványokról rendes évi katalógus készül és ez nem csak azon évi gyarapodást fogja kimutatni, hanem évről-évre teljes magyarországi bibliográfiát fog nyújtani".

102 Fejérpataky a leendő kurrens nemzeti bibliográfia anyagi fedezetét is megtalálni vélte a könyvtár éves költségvetésében, a levéltári osztály anyagának kiegészítésére fordítható húszezer forintos tétel részletében. Az összeg felhasználásával kapcsolatban Fejérpataky, 1899. április 4-én javaslatot juttatott el Szalay Imréhez, a múzeum igazgatójához, melynek 6. pontjában fogalmazza meg a könyvtárnak a kötelespéldány-törvényből adódó feladatait: „A törvény életbeléptetése korszakot alkot a könyvtár életében, és oly kötelességeket ró reá, melyeknek teljesítése elől ki nem térhetünk. A M. Nemz. Múzeum könyvtárának kötelessége beszámolni a nyilvánosság előtt a szellemi termékek évi mennyiségéről, beszámolni évi gyarapodásáról, számot adni a törvény végrehajtásáról és üdvös hatásáról." Ezt követően ismerteti röviden elképzelését: „Ezért tervbe vettem, s erre a szükséges előmunkálatokat meg is tétettem, hogy az új törvény életbe lépésétől, 1898-tól kezdve a könyvtár évi gyarapodásai rendszeresen, nyomtatott katalógusokban lássanak napvilágot. Fölösleges ez újításnak irodalomtörténeti és bibliographiai nagy fontosságát bővebben indokolnom, [...] A mintegy 35-40 ívre terjedő járulék-kötet szerkesztői és nyomtatási költségeire a 20.000 frtos tételből 2100 frtot kérek fordítani." A javaslat végén kéri az igazgatót, hogy programjának elfogadását a miniszter úrnál „kieszközölni méltóztassék".

103 A Széchényi Könyvtár vezetése tehát - ugyanúgy mint Fraknói idején - ismét az intézmény kötelező feladatának tekintette a kurrens nemzeti bibliográfia elkészítését és folyamatos közzétételét. A megvalósításhoz szükséges pénzhez viszont, mint költségvetési intézmény, csakis a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium révén juthatott. Fejérpataky javaslatára a választ nem ismerjük, de abból, hogy a bibliográfia nem jelent meg, az következik, hogy vagy a múzeum vezetése, vagy a minisztérium nem támogatta a bibliográfia kiadását. Pedig az igény létezett a kurrens nemzeti bibliográfiára. Váradi Ödön 1900 nyarán egy évenkénti általános cikkrepertórium, valamint a nyomdai kötelespéldány szolgáltatáson alapuló éves könyvészet megjelentetése érdekében nyújtotta be indítványát a Magyar Tudományos Akadémia I. Nyelv- és Széptudományi Osztályához. Indítványában a cikkrepertórium mellett szükségesnek tart egy olyan évenkénti bibliográfiát, „amely a Magyarországon megjelent minden egyes sajtóterméknek alapos könyvészeti leírását tartalmazza". A bibliográfia 244