AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

A bibliográfiai társaság létrehozására induló akció nem a Fejérpataky által említett őszi időpontban, hanem az előterjesztés keletkezésével szinte egy idő­ben indult meg. A fővárosi lapok 1897 júliusának közepén hozták nyilvánosság­ra egy magyar bibliográfiai társaság alakításának az elképzelését, ismertették célkitűzését, és gróf Teleki Sándort, Fejérpataky Lászlót, Mandelló Gyulát és Schönherr Gyulát nevezték meg a mozgalom élén álló hazai személyekként. Utaltak arra is, hogy a brüsszeli Nemzetközi Bibliográfiai Intézet elvei alapján létesítendő társaságot a múzeumi könyvtárral is szoros összefüggésbe kívánják hozni, ezért a könyvtár egyik tisztviselője, Esztegár László hamarosan Brüsz­szelbe utazik a nemzetközi bibliográfiai konferenciára. 88 (Esztegár nemcsak a könyvtárat, hanem mint leendő ügyvivő titkár, az alakulóban lévő magyar bib­liográfiai társaságot is képviselte a meghívott Teleki és Schönherr helyett. 89 ) Az 1897. augusztus 2-a és 4-e között megrendezett konferencia témája a nemzetközi bibliográfiai repertórium megvalósíthatósága volt. Esztegárra nagy hatással volt Ötlet előadása, mely a tizedes osztályozás rendszeréről, a kataló­guscédulák tartalmáról és az egyetemes nemzetközi bibliográfiai repertóriumról szólt. Személyes élményeit is közzétette: „La Fontaine és Ötlet urak [...] a konferenciára következő héten külön külön részesítettek becses útbaigazítása­ikban, megjelölve a mi létesítendő társaságunk legelső feladatait arra az esetre, ha az Institut-vel, illetve az Officesszel egybehangzóan akarjuk a magyar nem­zeti bibliográfia kérdését megoldani". 90 Nem hallgatta el a Magyar Könyvszem­lé-ben megjelent beszámolójában a tervet ért támadásokat sem, sőt a kong­resszus határozatainak ismertetése során hivatkozik Ferdinánd Eichlerre, aki a kor bibliográfiai helyzetét összefoglalóan értékelő, Lipcsében megjelent dolgo­zatában annak a nézetének adott hangot, mely szerint „nagy kár volna a brüsz­szeli törekvéseket, melyek az egyetemes repertórium megteremtését czélozzák, már eleve elítélni. Haszna lesz ezekből a bibliográfiának még akkor is, ha nem sikerül az egyetemes repertórium tervét megvalósítani." 91 A konferencia határozataiban az 5. pont „hasznosnak nyilvánítja, ha a nemzetközi intézet keretén belül nemzeti csoportok szervezkednek". Még a konferencia évében a Magyar Könyvszemle szerkesztőségi cikkben fejti ki az alakulóban lévő magyar bibliográfiai társaság leendő tevékenységével kapcsola­tos nézeteit, mely szerint elismeri az egyetemes repertórium aktualitását a kor tudományos életében, de véleménye szerint „nemzeti bibliográfiára még akkor is szükségünk van, ha a nemzetközi ábrándok nem is csábítanak különöseb­ben. [...] a magyar bibliográfiai társaság programmjában a legfontosabb helyek egyikét foglalhatja el a nemzeti bibliográfia, a teljes magyar repertórium kér­dése. [...] a társaságnak gondoskodni kell arról, hogy tudományos társaságok, könyvtárak, érdeklődők, szóval a bibliográfiai munkásság tényezői az előkészí­tés munkájában minél tevékenyebb részt vegyenek. Ideális végezel gyanánt pe­dig egy központi bibliográfiai hivatal szervezése, illetőleg ennek kieszközlése lebeghet a társaság előtt." 9 Ez utóbbi javaslatban - mely itt jelentkezett elő­ször - szintén tetten érhető a brüsszeli kezdeményezés termékenyítő hatása, s 242

Next

/
Oldalképek
Tartalom