AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

elképzelése a Magyar Könyvszemlé-né\ gyakrabban megjelenő, megfelelő dokumentumbázison (könyvkiadói, illetve a nemzeti könyvtáron keresztül nyomdai) alapuló kurrens nemzeti bibliográfiai kiadvány létrehozása volt. Ilyen kiadványra azonban úgy látszik ez idő tájt még nem volt igény, s elegendő számú előfizető hiányában a megjelenés elmaradt.

62 (Ugyanezen a címen később, 1895 januárja és 1918 decembere között jelent meg egy havilap a Corvina mellékleteként, amely a főlap Újonnan megjelenő könyvek rovatának havi, szerzői betűrendes összesítését tartalmazta. Szerkesztői azonosak voltak az újdonságrovat összeállítóival. A kiadók, közreadók szerint csoportosított, hetente, később tíznaponként a Corvina -ban jelentkező újdonságközlést tehát havonta összefoglalta Magyar Könyvészet című melléklapban egy szerzői betűrendes kumuláció, a teljes évi anyagot pedig a szintén Magyar Könyvészet című éves bibliográfiai kötet tartalmazta.) Az éves Magyar Könyvészet még a Corvina megindulása előtt keletkezett. A Budapesti Könyvkereskedő-Segédek „Csak Szorosan" Egylete 1876 elején az egylet keretén belül magyar könyvészeti bizottságot alakított, melynek az alapszabályban is rögzített célja volt „egy lehetőleg teljes jegyzék összeállítása azon könyvekről, melyek hazánkban magyar, német és latin nyelven megjelentek, valamint mindazokról, melyek külföldön vagy magyar nyelven jelentek meg, vagy Magyarország viszonyait tárgyalják." A bizottság elnökévé az ötletadó Makáry Gerőt választották.

63 Mint korában említettük, e bizottság gyűjtötte össze az Oesterreichische Buchhändler-Correspondenz bibliográfiai rovata számára 1876-tól a magyar nyelvű anyagot. A leírásokat, a könyvárusi forgalomban előfordult könyvek alapján Makáry Gerő készítette. Az egylet úgy döntött, hogy kiadja a bécsi szaklapban közölt tételek éves kumulációját, kiegészítve a hírlapokból és folyóiratokból kigyűjtött (de kézbe nem került) művekkel. Megnyerve a hazai kiadók anyagi támogatását,

64 1877-ben meg is jelent a Magyar Könyvészet 1876 című bibliográfia, Jegyzéke az 1876. évben megjelent új, vagy újólag kiadott magyar könyveknek és térképeknek, az alakok, lapszámok, megjelenési helyek, kiadók és árak fölemlítésével és tudományos szakmutatóval alcímmel. Borítóján a Bibliographia hungarica 1876 fölcím található. (1876. évre vonatkozóan tehát lényegében egyidejűleg, de egymástól függetlenül indultak meg mind a könyvtári mind a könyvkereskedelmi részről a kurrens könyvészet közzétételével kapcsolatos hazai munkálatok!) A jegyzék a tankönyveket, a naptárakat és az évkönyveket is tartalmazza, de megtalálhatóak a szakfolyóiratok és a különlenyomatok leírásai is. (Külföldi kiadású magyar nyelvű könyvek leírásánál feltünteti a hazai könyvbizományost.) Szerkezete a Hinrichs-féle német könyvjegyzéket követi. A művek rövid leírásait (a főrész oldalszámára való hivatkozással) először egy 21 csoportból álló Tudományos szakmutatóba rendezi, ezt követi a szerző (hiányában a cím) szerint betűrendezett Magyar könyvjegyzék. A betűrendben utalót kapnak a társszerzők, a szerkesztők, de a fordítok vagy átdolgozok nem. A sorozatok önálló, teljes leírást kapnak, a szerző nevénél a betűrend megfelelő helyén utaló található a so235