AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

I. Az OSZK 1991-1993-ban - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1991-1993-ban

ellátásához szükséges elvi kérdések elméleti megalapozásától egészen a tudományos művek megírásáig, kiadásáig terjednek. A könyvtárban folyó tudományos tevékenység egyrészt intézményi keretek között, másrészt egyéni kutatások révén valósult meg. Az intézményi kutatások a nemzeti könyvtári feladatkörhöz kapcsolódnak, osztálymunkában történnek, de elkészítésükhöz, megjelentetésükhöz, az ehhez szükséges technikai felszerelés beszerzéséhez országos kutatási forrásokból támogatásban részesülnek. Vonatkozott ez az 1991-1993-as évkörre is, amikor olyan alapvető munkálatok folytatásához kapott segítséget az intézmény, amelyeket e nélkül képtelen lett volna saját erejéből teljesíteni. A könyvtár kutatásaihoz - pályázati lehetőségek igénybevételével - a következő országos pénz-alapokból kapott jelentős összegeket a könyvtár: - Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA-tól (1/3, 1/5) - a társadalomtudományi kutatási programok közül az ún. TS 4/3, TS 4/4, TS 4/5, TS/51, TS/52 megjelölésűektől, illetve - az 1992-ben helyébe lépő Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatás elnevezésű, a Magyar Tudományos Akadémia kezelésében levő forrásból, - valamint az OMFB-től, a számítógépes fejlesztés támogatására. A különböző forrásokból átutalt pénz összesen 4 062 000 Ft-tal segítette intézményi kutatási tevékenységünket. Ezen összeg segítségével több kiadványt sikerült megjelentetni, a hungarika kutatásban előbbre lépni, retrospektív nemzeti bibliográfiai munkáinkat stb. folytatni, restaurálási eljárásainkat fejleszteni, technikai bázisunkat tovább építeni. Egyéni kutatások A kutatók egyéni tevékenységét a könyvtár messzemenően támogatta amennyiben azok az intézményi tevékenységet érintették, akár aktuális szakmai problémák megoldására, akár szakkönyvtári tevékenységének segítésére (irodalomtörténet, történelem, művelődéstörténet, hungarika-kutatás, a különgyűjteményekben képviselt tudományszakok stb.) szolgáltak. A tudományos kutatásban szerzett személyes tapasztalatok nélkül a könyvtár munkatársai nem segíthetik megfelelő szinten az olvasókat, a tájékoztatást kérőket, ha nem ismerik annak módszertanát, eszközeit és eredményeit. Az egyéni kutatások engedélyezése a Tudományos bizottság véleményének meghallgatása után - mint mindig - a főigazgató hatáskörébe tartozott. Évente 80-85 munkatárs részesült általában heti egy nap kutatásra fordítható időkedvezményben. Az éves ellenőrzések során a kutatás eredményességét csak egykét esetben kellett megkérdőjelezni. Az új témák engedélyezése a fentiekben ismertetett kritériumok alapján történt. Természetesnek tekinthető az, hogy a kutatók zöme a különgyűjtemények és az információs tevékenységet ellátók köréből került ki, ugyanakkor sajnálatos, hogy a szűk értelemben vett könyvtári osztályok munkatársai (gyarapítás, 130