AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

I. Az OSZK 1991-1993-ban - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1991-1993-ban

Ennek elsősorban anyagi okai voltak, amennyiben a jelenleg rendelkezésre álló polcmennyiség betelt, tehát továbbépítésre lenne szükség, de nem elhanyagolhatók a személyzeti gondok sem. A jelenlegi tárgyi és személyi feltételek, a funkció tisztázatlanságaival nehezítve, nem tették lehetővé a nevében viselt tároló könyvtári feladatok ellátását, működése a korábbi kezdeményezések (HITÁR) tekintetében is egy külső raktár szintjére süllyedt. Jövőjének tisztázása a következő évek feladata lesz. Könyvtárközi kölcsönzés és lelőhelyinformáció A könyvtárközi kölcsönzés mindig is fontos szerepet töltött be a kutatók számára az országon belüli, illetve külföldi gyűjteményekben fellelhető dokumentumok rendelkezésre bocsátásával. Az utóbbi években a gazdasági helyzet általános romlásának időszakában, jelentősége tovább növekedett, hiszen - csak az itthoni példára hivatkozva: a költségvetési lehetőségek szűkülése és a könyv- és folyóiratárak meredek emelkedése következtében - a könyvtárak beszerzési lehetősége egyre kisebb, így mind jobban rá vannak utalva a társintézmények segítségére. Ennek ellenére az OSZK-hoz beérkezett kérések száma az elmúlt években erőteljesen csökkent, a régebbi évi kb. 30 000-ről 1991-re 20 000 körülire apadt, de ezen a szinten - a tárgyalt éveket tekintve - stabilan megállt. A külföldre irányuló kérések száma azonban még ez időszakban is kevesebb lett. Amíg 1991-ben 13 000 kérést továbbított a könyvtár, addig 1993-ban már csupán 9782 kérést küldött ki. (Ezekből 2500-3000 volt a megismételt kérés.) Ennek okai a következők lehetnek: - a hazai könyvtárak száma - általában az alapintézmény (kutatóintézet, vállalat stb.) megszűnése miatt - csökkent, - a potenciális igénylő - saját rosszabbodó anyagi helyzete miatt - eleve lemondott kéréséről, pl. a térítésköteles folyóiratcikk másolatok megszerzéséről, - a nagy könyvtárak, egyes intézmények egyre nagyobb mértékben önállóan bonyolítják a könyvtári kölcsönzést, saját kapcsolataikra építenek (itt a számítógépes adatbázisok nagy lehetőségeket nyújtanak). A teljesített kérések száma - a korábbi 10-12 000-rel szemben - a tárgyidőszakban 8500 körül stabilizálódott. A legkészségesebb partnerek a német, az angol, a holland és a svájci könyvtárak voltak. A külföldre kimenő kérések teljesítése azért is vált problematikussá, mert az ott is érvényesülő beszerzési nehézségek miatt, előtérbe került a hazai belső igények kielégítése, és visszaszorult más országok kéréseinek teljesítése. így a kisebb igények ellenére az egy dokumentum megszerzésére fordított itteni 119