AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár újjászervezése 1867-1875. A müncheni szakrendszer bevezetése

39. A müncheni szakrendszert közli Gulyás i.m. 392-394.1. Ugyanitt a Barna-féle átdolgozást 398-411. 1. Megjegyezzük, hogy ez utóbbi nem teljesen azonos a Barna által 1876-ban közölt szakbeosztással (Magyar Könyvszemle 1876. 129-132.1.) Az eltérés nem sok, de lényegi annyiból, hogy Gulyás a későbbi változtatásokat is beledolgozta, amelyek az 1869/75-ös rendezésnél még nem szerepeltek. így pl. a történettudományban (Hist.) a térképek (Mapp.) Gulyásnál külön szak, hasonlóképpen a magyarországi gyászbeszédek (Hung. öS.) és a Balkán félsziget története (Bale), ez utóbbit a Turc. szak helyett vették fel. Gulyás az esztétikában a Musica szakot kettéválasztva vette fel (Mus. theoretica, Mus. practica) és elhagyta a periodikumok két szakját (I. Encyclopaedia - Scripta periodica és III. História - Ephemerides politici), amelyek a Hirlaptár létrejöttével, 1884-ben, különgyűjteménnyé szerveződtek. Nem lényegi különbség, hogy a Hungarika-szakot Barna egy szám alatt vette fel, betűjellel megkülönböztetve, míg Gulyás ezeket külön-külön számozta be. így szerepel Barnánál 117, Gulyásnál 121 szak. Mi a Barna Ferdinánd által közölt szakbeosztást tárgyaljuk, mivel ez volt a korabeli. 40. Gulyás, i.m. 411.1. 41. A Széchényi-országos Könyvtár osztályozási tervének részletezése. Bekötött kézirat. OSZKI. A három példány közül az egyik tekinthető alappéldánynak, a másik kettő ennek másolata. Bizonyítják ezt egyes változtatások, kihúzások, amelyek csak az alappéldányban szerepelnek javításokként, a másik két példány már ezek tekintetbe vételével íródott. így pl. a Chronica szak esetében, mely az alappéldány szerint "a rendezés 5ik havában töröltetett..." Szövegvariánsok, több kéz írásának nyoma az egyes példányokban felfedezhetők. 42. E felosztás megtalálható az Eötvös-féle leirat mellékletében, a nyomatatott szakbeosztás táblázatában is. 42/a A szakrepertóriumokban ma piros számmal vannak jelölve a rekatalogizálás után adott új raktári jelzetek. Mintegy 145 000 kötet még ma is rekatalogizálatlan, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ennek az állománynak raktári (helyrajzi) katalógusaként ma is e szakrepertóriumok, betűrendes katalógusául a müncheni típusú eredeti címfelvételek szolgálnak. Raktári rendjük is természetesen a müncheni szakrendszerű felállítást követi. - A szakrepertóriumok 133. kötete a Balcanica-szak, ezt azonban csak e század elején állították fel. 43. Eötvös Lajos (1848-1872.márc. 6.) Az újságíró, politikus Eötvös Károly (1842-1916) öccse. Jogi és teológiai tanulmányokat folytat, könyvtárosi gyakorlatot szerez a Ráday könyvtárban, - 1869. júl. 1. a MNM Könyvtárában számfeletti írnoki állást kap, napidíjas minőségben. 1870. államsegéllyel a bécsi egyetemen tanul tovább, hogy könyvtárossá képezze ki magát. 1871. szept. 22. könyvtári segéd, 1872. márc. 6. elhunyt 24 évesen. Irodalomtörténeti és könyvészeti tárgyú cikkei jelentek meg. - Tipray Tivadar (1845 ? - 1880. dec. 11.) Történeti és irodalomtörténeti egyetemi tanulmányai után a MNM Könyvtárában 1869-től napidíjas; 1871. nov. könyvtári segéd; 1875. márc. 8. a nyugdíjazott Mátray helyettesítésére ideiglenes megbízást kap; 1875. máj. 6. segédőr. Tehetséges és igen szorgalmas könyvtáros és bibliográfus, a Magyar Könyvszemle irodalmi rovatának szerkesztője. Vö. Magyar Könyvszemle, 1880. 372-376.1. -MajorLajos(1836-1898.jún.4.)Korábbannapidíjas,majd I872.máj.l6. könyvtári segéd, 1882. május 18. segédőr. A Magyar Történelmi Társulat tagja, cikke a Magyar Könyvszemlében. 44. Bassó Ármin (1834-1884. nov. 9.) egyetemi tanulmányai után 1871-től napidíjas a MNM Könyv tárában; 1874. jan. 1 -tői a Képviselőház első könyvtárnoka. Kiválóan képzett szakember, az Országgyűlési Könyvtárat szakszerűen rendezte és fejlesztette. Vö. Jónás Károly: Az Országgyűlési Könyvtár megalapítása és első könyvtárnoka. = Könyvtáros. 1982.1.sz. 39-41.1.- Likavecz János csak igen rövid időt töltött az Akadémiai Könyvtárban, vö. Fráter JánosnéM Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai.. \m. 113-114.

1. - Pádly Lajos (1826-1890. dec. 17.) Mint ügyvéd, 43 éves korában lett a MNM Könyvtárának napidíjasa 1869-ben. Nyolc évig dolgozott itt. 1876. szept. 11. napidíjas az Egyetemi Könyvtárban, ahol haláláig dologozott, 1887. aug. 25-től mint negyedik könyvtári tiszt. Szorgalmas, pedáns könyvtáros. Vö. Dümmerth Dezső: Kishivatalnokok az Egyetemi Könyvtár szolgálatában. = Az Egyetemi Könyvtár évkönyvei. II. 1964. Bp. 135-159.1. 45. Vö. Magyar Könyvszemle, 1879. 112.1. és 1889. 363-364.1. 46. Supala Ferenc (? - 1875. márc. 26.) Jogász. 1866. márc. 15-től könyvtári segédőr. Eredeti munkaköre az ősnyomtatványok és az oklevelek feldolgozása és az olvasóterem felügyelete volt. Cikkei jelentek meg a Századokban. 46/a Magyar Könyvszemle, 1889. 367-368.1. 47. Décsy István (? - 1871. aug. 26.) könyvkötő. 1866. jún. 9-től mint kisegítő szolga volt alkalmazva. Feladata az olvasótermi kiszolgálás, takarítás és kézbesítés volt, szabad idejében külön díjazásért könyvkötői munkát végzett. 1869. márc. 1-től olvasdai írnok. 273