AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár újjászervezése 1867-1875. A müncheni szakrendszer bevezetése

Az eötvösi leirat összesen 6 mellékletre hivatkozott, ezek közül 5 található ma is az irat mellett: 1. rövid cimleírási utasítás, kinagyított rovatolt "címlapon"; 2. a müncheni szakbeosztás sémája, már nyomtatott formában; 3. utasítás a hungarikák osztályozására; 4. utasítás a könyvek bekötésére, a müncheni könyvtár köttetési szabályzata szerint; 5. példák a címleírásra (régi, Mátray Gábor-féle címfelvétel és ugyanazon mű müncheni felvétele). Hiányzik a hatodik, amely a szakrepertórium készítésére adott mintát. Annak bizonyságául, hogy Eötvös József mennyire személyes felelősségének nyugodtan leírhatjuk: szívügyének - érezte a Nemzeti Múzeum Könyvtárának újjárendezését, az a levél szolgál, amelyet 1869. jan. 31-én intézett Széchényi Pálhoz, Széchényi Ferenc utolsó életben lévő fiához. Széchényi Pál (1789-1871), mint az alapító fia és a Széchényi család szeniora, gyakorolta az alapítványhoz fűződő jogokat, amelyek ezidoszerint a könyvtár őrének, egy írnokának és egy szolgájának személyére teendő javaslatból álltak. (A kinevezés már a miniszter jogköréhez tartozott.) Ebben a levélben Eötvös kifejtette álláspontját a könyvtárral kapcsolatban: "Köztudomású, sőt a napisajtó által több izben szőnyegre hozott tény, hogy a m. nemzeti múzeumban létező országos könyvtár ... jelen állapotában nem hozhatja azon gyümölcsöt, melyet a nemzet a legválogatottabb szellemi kincseket magában rejtő, s idő folytán a nemzet költségén is tetemesen gyarapított ily nagyszerű adománytól méltán elvárható". A könyvtárban a feldolgozó munka igen lassan halad, mivel "La rendelkezésre álló munka és pénzerő a feladat terhével és terjedelmességével helyes arányban nem áll, 2. mert a könyvek felállításának műtétét sajátképeni rendezési eszme nem lengi át, maga a felállítás pedig nagyon gyarló vezérelvek alapján vétetett folyamatban." A továbbiakban Eötvös részletesen ismerteti intézkedéseit, bizonyítva egyúttal azt is, hogy azok a Széchényi Ferenc által kiállított alapító levéllel ellentétben nem állnak. Utal azonban arra, hogy a Széchényi-féle nyomtatott katalógusokban követett szakrend felett eljárt az idő, azóta a könyvtár is jelentősen gyarapodott, "az irodalom egészen új ágai keletkeztek, a könyvtár tudomány lényeges változáson ment keresztül, s a magyar irodalom akkoron még alig sejtett fejlődést nyert; mi által a könyvtárnak kor- és szakszerű rendezése immár elodázhatlan kívánalommá vált." Annak érdekében, hogy "a tervezett rendezés a lehető legjobb sikerrel eszközöltessék, legcélszerűbbnek találtam azt, valamely már tettleg érvényben álló és megpróbált rendszer szerint eszközöltetni." E szavak újra csak azt bizonyítják, hogy Eötvös választása tudatosan esett a müncheni könyvtár szakrendszerére, mely könyvtárat világhírűnek és "a jelen kor könyvészeti igényeinek megfelelően rendezett"-nek nevez a levélben. A továbbiakban az is kiderül, hogy Eötvös a Széchényi Könyvtárban alkalmazott rendszert mintául szánta az ország többi könyvtárainak rendezéséhez. A Münchenbe kiküldöttek "az ott divó rendszert a Széchényi-országos könyvtárba átültethessék, s azt oly karba helyezhessék, hogy hazánk többi rendezetlen könyvgyűjteményei felállításánál mintául szolgáljon...." - írja levelében. Az egyes munkafázisok részletes ismertetése után Eötvös kifejtette, hogy a "rendezés több évet veend igénybe, mely idő azonban parányinak bizonyuland be 244