AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

I. Az OSZK 1986-1990-ben - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1986-1990-ben

Fölöspéldányközpont és Tárolókönyvtár A Fölöspéldányközpont évente 25-35 000 fölöspéldányt gyűjtött be az ország könyvtáraiban feleslegessé vált anyagokból, tartalékait is felhasználva évente újra elosztott 35-45 000 kötetet. Az anyag jórészéről jegyzék készült, de vállaltuk más könyvtárak listáinak körözését és az igények összegyűjtését is. Az 1984-ben Törökbálintra költöztetett Tárolókönyvtár állománya évente 5-7 000 kötettel gyarapodott. Felmérés készült az anyagnak a könyvtárközi kölcsönzésben való hasznosíthatóságáról. Ennek erdmenyekent megállapíthatóvá vált, hogy jó kommunikáció - a tárolókönyvtárnak a központi katalógusba való bejelentése, megfelelő telex, gyors szállítás, stb. - elősegítheti a rendszeres használatot. Az időszakban két fölöspéldány raktárt kellett átadni: a Kálmán utcai raktárát és irodahelyiséget a Katona József Színház kapta meg próbateremnek, míg a Rokolya utcai volt művelődési otthont eredeti és jogos tulajdonosainak, a katolikus plébániának szolgáltattuk vissza. A Rokolya utcai raktárban őrzött - részben egyházi gyűjteményekből származó - anyag sorsáról hosszas tárgyalást folytattunk a Szegedi Hittudományi Főiskola illetékeseivel - szándékunk az volt, hogy az anyagot teljes egészében átadjuk, azután a főiskola vállalja az elosztás gondját -, de végül partnerünk visszalépett. így az anyag további döntésig a Régi Fóti úti telephely raktárába került. A fölöspéldány hasznosítás és a tárolókönyvtári megőrzés témája évek óta a szakmai közvélemény és a könyvtárpolitikai irányítás érdeklődésének középpontjában állt, hisz egyrészt nyüvánvaló, hogy nem minden könyvtár minden állományegységét kell, vagy célszerű megőrizni, - ez a nemzeti könyvtári funkció abnormális kiterjesztését jelentené, - másrészt a megőrzés országos együttműködés keretében oldható meg racionálisan, vagyis úgy, hogy minél ritkább bizonyos dokumentumok használata, annál kevesebb helyen tárolják, különös tekintettel a XX. századi, s főként az elmúlt három-négy évtizedben kiadott hazai kiadványokra. A hazai könyvtárak összállománya három évtized alatt többszörösére nőtt, ma meghaladja a 100 000 000 egységet, s nem várható, hogy ilyen mértékű legyen a könyvtár-, vagy akárcsak a könyvtári raktárépítés üteme. A téma megoldására több tervezetet dolgoztak ki, míg végül egy általunk vezetett országos ad hoc bizottság javaslatát (A tervszerű állományapasztás, a fölöspéldány-hasznosítás és a könyvtári anyagok tartós megőrzése terén jelentkező feladatok Magyarországon) az Országos Könyvtárügyi Tanács plenáris ülése 1987 tavaszán teljes mértékben elfogadta. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár vezető munkatársainak kezdeményezésére fővárosi nagykönyvtárakkal olyan együttműködési megállapodás kidolgozására került sor, melynek keretében a külföldi napilapok tekintetében közös döntés született a racionálisan elegendő - egy-két sorozat - tárolási helyéről, egymás állományának kiegészítéséről, míg a fennmaradó példányok megőrzéséről le lehetett mondani. Az OSZK tárolókönyvtára is fontos szerepet kapott ennek az együttműködésnek a realizálásából, már eddig is számos lapot - nemegyszer több évtizedes állománnyal - vett át az Országgyűlési Könyvtártól, a FSZEK-től és másoktól. Az együttműködés folytán magától értetődően javult a köl51