AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Berlász Piroska: A Pesti Magyar Színházi Részvénytársaság végelszámolása 1853/54-ben

A Társaság kinnlevőségei + 14 718 váltóforint adósságai - 12 000 jelentettek. A kettő különbsége + 2 718 váltóforint, a meglévő készpénz hozzáadásával + 205 váltóforinttal összesen + 2 923 váltóforint összegű pénzvagyonnak volt mondható. A Társaság reálvagyonának számított a díszlet-, jelmez- és könyvtár, amelyre az idézett jelentés szerint 44 487 váltóforintot költöttek. Ez az összeg a pénzvagyon hozzáadásával 47 411 váltóforintnyi elméleti értéket jelentett és 7 111 forinttal volt több, mint a részvényesek által jegyzet 40 300 váltóforint. A beszámolóból így azt a képet kaphatjuk, hogy a Társaság növelni tudta a részvényvagyon reálértékét a deficites színházi üzem fenntartása ellenére is. Ámde az is nyüvánvalóvá válik, hogy a kasszában valósan meglévő minimális pénz nem volt elegendő a színházi üzem folyamatos fenntartására. A szinte állandósuló pénzzavar és az ismételten felvett kölcsönök mutatják meg a napi pénzgazdálkodás hiteles képét és ennek tanúi a hetenként tartott választmányi ülések jegyzőkönyvei is. Az elmondottak alapján nem csodálható, hogy az elméletben optimistának mutatkozó, de a gyakorlatban szinte megoldhatatlan nehézségekkel küszködő Társaság a saját érdekében is sürgette az ügyvitel mihamarabbi átadását. Törekvései azonban csak részleges és lassú eredménnyel jártak: a Színház nemzeti átvételét 1840. májusában kimondó törvénycikk megszületése után még 1840. decemberéig minden változatlan maradt. A diéta által megbízott küldöttség - immár az ország pénzéből - 1841. január l-jétől ugyanazon év húsvétjáig ismét Földváry Gábort és néhány megyei urat kérte fel a színházvezetés ellátására. Állandó igazgató kinevezésére csak 1841 májusában került sor; s a viszonyokra oly jellemzően, a választás Simontsits Jánosra, az egykori részvényes vezérkar törzstagjára esett. III. A Színház országos átvételének anyagi vonatkozásai 1840 és 1847 között Az 1839/40. évi országgyűlés által végre meghozott 1840:44. törvénycikk szerint az ország rendéi (a nemesség és a szabad királyi városok) kötelezettséget vállaltak Pest vármegyével szemben az építési költségek és a még kifizetetlen vonatkozó hátralékok kiegyenlítésére; a részvénytársasággal szemben pedig a végrehajtott beruházások megtérítésére. Mindezekre azonban a diéta mindössze 450 000 ezüstforintot szavazott meg. Ebből 400 000 forintot a Színház alaptőkéjeként jelöltek meg, s csak a fennmaradó 50 000 forint szolgált Pest megye és a részvényesek kielégítésére. Minthogy a megye un. építési pénztárának adóssága megközelítette a 40 000 forintot - a részvénytársaság valóságos vagyonaként elismert díszlet-, jelmez- és könyvtár átvételére nem maradt több 10 000 ezüst- azaz 25 000 váltóforintnál. Ez az összeg nem fedezte a tárak tényleges értékét, mert ahogyan azt már a Társaság reálvagyonáról szóló beszámolóból korábban is idéztük, a részvényesek ezekbe több mint 40 000 váltóforintot fektettek. A diéta által kijelölt bizottság azonban mindössze 32 933 váltóforint 55 krajcárra becsülte a 462