AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Póti Csilla: Egy Amadé László leveleiből összeállított leveleskönyv filológiai vonatkozásai
Az eredeti levél: [Amadé László Batthyány lajosnak] Marczaltheő 18. X bris A[nn]o 1737. "Személy submissióval..." Mészáros Székretariusában: "Gróf N. Péter szerentsézi p.o. a' mostani Palatínusnak Leopold irályi Fő-Hertzegnek Neve napját." Az eredeti levél: [Amadé László Batthyány Lajosnak] Marczaltheő 23 a Aug. 1763. "Áldozik az én szivem is..." Melyek tehát azok a vonások, melyek az Amadé László leveleivel megtöltött két füzetben a leveleskönyv jellegen túlmutatnak, mégpedig a levélmintakönyv irányába? Az összeállító szükségesnek ítélte bizonyos leveleinek egybemásolását, ezeket maga válogatta ki - ez eddig megfelel egy leveleskönyv keletkezése szempontjainak. A leveleket azonban címmel látta el - egy bizonyos levélfajta esetében -, melyet persze maga néha igen különösként nevezett meg, - tehát mintának tekintette őket. A leveleskönyv első 15 levelénél a dátum csupán jelzésszerű, - a levélnek nem a dokumentum jellege volt számára fontos. A tágabb anyaggyűjtésű Amadé-filológia adatai is alátámasztják feltételezésünket: Amadé László és Tádé környezetében László által is büszkén vallott, igényes írásbeliség folyt, ennek szerves részét képezte a levélírásbeli gondossága: fogalmazványokat készítettek, a missiliseket külön is átmásolták Amadé László és Tádé jól képzett titkárai. Ez kortársai és az utókor elismerésével találkozott: Amadé László bizonyos leveleit más levélmintakönyvek szerzői is követendő példának tartották. Ennek alapján valószínűnek tartjuk, hogy a másoló Amadé Lászlónak a vizsgált két füzetbe másolt leveleit nem egyszerűen leveleskönyvnek, hanem levélmintakönyvnek szánta, melynek elkészítése valamilyen okból félbeszakadt; olyannyira, hogy maga még az elkészült másolatokat sem ellenőrizte. A leveleskönyv levélmintakönyvkénti részletes stilisztikai, tartalmi és összehasonlító elemzése azonban számos érdekes adatot szolgáltathat a XVni. századi magyar levélírás fejlődéstörténetéhez. 454
