AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Farkas Ágnes - V. Ecsedy Judit: A kassai nyomda 1610-1622 közötti munkássága

A kiadványok nyelvi megoszlása azt mutatja, hogy a magyar nyelvű kiadványok száma alig kevesebb, mint a latin nyelvüeké: magyar nyelvű 24, latin nyelvű 27, német nyelvű három, német-magyar-szlovák nyelvű egy, soknyelvű egy. A nyomda működésének ideje alatt minden évben megjelent a magyar nyelvű kalendárium, sőt az 1616. évre szóló német nyelvű is fennmaradt. Úgy tűnik azonban, hogy ez utóbbi nem jelent meg rendszeresen, évről évre. A magyar nyelvű kalendáriumokhoz hasonlóan, ez a német is 16° formátumban jelent meg. A nyomda számára a kalendáriumok kiadása biztos jövedelmet jelentett, kiadásukat a tanács is szívesen vette és támogatta. Bizonyos tekintélyt is szerzett a városnak, ha saját kalendáriuma volt. (A naptárak kiadását egyébként Fest utóda, Dániel Schultz is követte.) Fest éppúgy, mint előde, Fischer, az általa kibocsátott naptárt minden esetben Kassa város tanácsának és polgárainak ajánlotta. Hasonlóan jövedelmező munkát jelentett a korabeli nyomdászok számára az alkalmi kiadványok megjelentetése. A Fischer-Fest műhelyt különösen sok ilyen jellegű nyomtatvány hagyta el: gyászversek, üdvözlő versek születésre, népnapokra, esküvőkre, beiktatásra. Minthogy ezek kinyomtatására konkrét megbízást kapott, ezek megjelentetése nem jelentett kockázatot a korabeli nyomdász számára. Az alkalmi költemények szerzői közül Johannes Bocatius emelkedik ki különösen: műveinek legnagyobb része éppen a Fischer-Fest nyomdában, kisebb részben a kassai Müllerműhelyben és Bártfán készült. Bocatius Kassán iskolamesterként, majd magisterként működött. Előkelő tanítványai, házassága és költeményei révén sok támogatóra tett szert. Ezek között a pártfogók között fejedelmi személyek (Báthory Zsigmond, Miksa főherceg), főrangúak (Forgách család, Darholcz Kristóf, Homonnai Drugeth György), gazdag és tekintélyes polgári családok s személyek egyaránt voltak. Bocatius Miksa főhercegtől már korábban megkapta a kitüntető "császári koszorús költő" címet. Bocatius Bethlen feltétlen hívévé vált, sőt, Bethlen udvari történetírójaként működött (ezzel magyarázható, hogy Bethlen kassai tartózkodása idején Bocatius történeti műve a fejedelmi nyomdásznál, Müllernél jelent meg). Érdekes az a két alkalmi versgyűjtemény, amelyet Bocatius a György, illetve János nevűek számára állított össze. A verssel köszöntött személyek között számos prominens kassai, ill. felső-magyarországi kortárs személyiséget találunk; 37 tízsoros verset tartalmaz a György, és 66 hatsorosat a János nevűek számára összeállított kötet. Kiadástörténeti érdekesség az a Bocatius által névtelenül megjelentetett "Hornus cometa" c. röplap, amely egy üstökös megjelenését adta tudtul. A plakát alakú nyomtatvány háromhasábosan, három nyelven (magyar, latin, német), fent egy üstökös rajzával jelent meg. Az ártalmatlannak látszó munkát politikai röpiratként értelmezték, és Dóczy András felső-magyarországi főkapitány kezdeményezésére a kassai tanács elkobzásra és megsemmisítésre ítélte. A tanács indoklásában az is szerepelt, hogy a szerző előzőleg nem mutatta be munkáját a városi tanácsnak. A tanács 1618. december 17-i ülése kimondta, hogy az iromány sok olyasmit tartalmaz, amit őfelsége gyalázásnak vehet, és egész Kassa vá356