AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

I. Az OSZK 1986-1990-ben - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1986-1990-ben

A Kézirattárba került hagyatékok legújabb kori történelmünk és irodalmunk fontos forrásanyagát jelentik, így közöttük Szabó Zoltán, Thienemann Tivadar, Bódy Gábor, Kádár Erzsébet kéziratos hagyatékai, Németh László és Illés Endre levelezése, Olaszországból hazakerülve Pálinkás László, Tóth László és Váradi László hagyatékai. A magyar irodalom kéziratos emlékei között különösen jelentős Jókai Mór, József Attila, Karinthy Frigyes, Márai Sándor egy-egy művének, illetve levelének megszerzése. A Kézirattár keretében vette kezdetét egy új gyűjteményrész, az oral history gyűjtemény megalapozása (szöveges hangzó dokumentumok) a Művelődéskutató Intézetben, a Soros Alapítvány támogatásával készült mélyinterjú-sorozat hanganyagával és a hangfelvételekről készült gépiratokkal. FELDOLGOZÁS, KATALÓGUSOK, BIBLIOGRÁFIAI ÉS DOKUMENTÁCIÓS MUNKÁLATOK Katalógus- és bibliográfiai célú feldolgozás A feldolgozás területén 1986-ban a gyakorlat még a múlthoz kapcsolódott ugyan, de az 1978 óta tartó - a gyökeres változási célzó - munkálatok is nagy erőfeszítéssel folytak. Utóbbit munkatársaink a nemzeti szabványok kidolgozásában való intenzív részvétele, valamint a házi szabályzatok egész sorának összeállítása, és az integrált feldolgozás feltételeinek megteremtése érdekében kifejtett tevékenysége jelentette, így jutott el a könyvtár odáig, hogy megvalósítsa az 1987-től megjelent, kötelespéldányként beérkezett könyvek bibliográfiai és katalógus célú feldolgozásának összevonását. Sor kerülhetett az MNB könyvek adatbázisa programrendszerének továbbfejlesztésére is, amely a korszerűsítési törekvések további kiszélesítésére szolgált. Ezek után 1988-ban a kötelespéldányok katalógus célú és bibliográfiai feldolgozása összeolvadt, új szervezeti keretek és munkafolyamatok megvalósítása révén egyszerűbbé, gyorsabbá, és az átfedések kiiktatásával gazdaságosabbá, egységesebbé is vált. * n