AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Zichy Mihály: Habsburg-királyválasztás egy ősnyomtatvány tükrében. Adalékok a sajtó- és propagandatörténethez

JEGYZETEK 1. Hunyadi Mátyás király is a sajtót használta fel, hogy politikáját a német rendek elótt népszerűsítse. Erre legalkalmasabbnak ő is a röplapokat tartotta. A nyomtatott szó hatalmával azonban Frigyes is tisztában volt; Strassburg városához írt, 1485 október 30-án kelt levelében megtiltja a magyar király röpiratának terjesztését és újbóli kinyomtatását. (Nincs új a Nap alatt!) V.o. Fraknói Vilmos:Mátyás király törekvései a császári trónra. In.: Értekezések a történehni tanulmányok köréből XXIII. kötet. Szerk Pauer Imre és Fejérpataky László. MTA 1915 2. Miksa magyarországi szereplésével kapcsolatban: Firnhaber, Friedrich: Beiträge zur Geschicte Ungarns unter der Regierung der Könige Wladislaus II. und Ludwig II. Wien, 1849. - Valamint: Hermann Wiesflecker: Kaiser Maximilian /.Ol- Oldenbourg Verlag, München 1971 I-IV. kötet. - Miksa trónigénye az 1463-as soproni békén nyugodott. 3. Erről a témáról részletesen Id. H. Wiesflecker fenti művét. 4. Fraknói Vilmos fenti művében szó van egy Mátyás és Ulászló közötti 1479-es egyezségről, amelynek értelmében a cseh királyi címmel járó választófejedelemi méltóságot Ulászló viseli. 5. Ludpold von Bebenburg De iuribus regni et imperii c. művében azt írja, hogy a császári cím a német királyt illeti, független a pápai jóváhagyástól. Felmerül a kérdés, hogy ennek értelmében 1486-1493 között két császára volt Németországnak. Ebből is látszik, hogy a római királyi ill. a német császári cím mennyire kiüresedett. 6. A szövegtükör eredeti mérete 250x75 mm. A keskeny folio megtartása mellett - nyomdai okokból a hasábok méretét és tördelését megváltoztattuk. 7. A nyomtatványról Id.: Otto Schottenloher: Drei Frühdrucke zur Reichsgeschichte. Leipzig, 1938 305