AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Zichy Mihály: Habsburg-királyválasztás egy ősnyomtatvány tükrében. Adalékok a sajtó- és propagandatörténethez

mechanizmust a huszadik század privilégiumának gondoljuk. Ha nem is ezzel a döbbenetes hatalommal, de mindenképpen hangulatformáló erővel már a nyomtatott sajtó kezdetétől fogva kiadott röplapok is bírtak. Az egyik legelső szuverén uralkodó Európában, aki a sajtóban rejlő lehetőségeket felfedezte, I. Miksa volt (uraik. 1486-1519). Uralkodásának szinte valamennyi fontosabb mozzanatánál ott találhatjuk a tetteit - vagy szándékait - népszerűsítő röplakat. Természetesen ezek nem mind egy jól átgondolt propagandahadjárat termékei, bár a propagandisztikus elemek meglehetős súllyal bírnak bennük. A korabeli újság szerepét is betöltvén, széles közönségigényt elégítettek ki. így például amikor Miksa Mátyás halála után írásban is bejelentette trónigényét a magyar rendeknél, indokait (vagyis trónigényének megalapozott voltát) sajtó útján is terjesztette. Az alább közölt hasonmás és annak fordítása Miksa megválasztásáról (tehát nem a koronázásáról) szól, amely 1486. február 16-án történt Frankfurtban. Frigyes és Miksa már 1484 óta módszeresen dolgoztak ennek érdekében. A család hatalmának növelésére irányuló természetszerű törekvésen túl mindkettőjüket saját szempontjai is vezették. Frigyes számára egyedül Miksa jöhetett szóba elfogadható utódként; az osztrák tartományok - a család hatalmának alapjai - ui. súlyosan veszélyeztetve voltak egyrészt Hunyadi Mátyás, másrészt a török betörések által. A választás sikere esetén remélhető volt kézzelfogható segítség a Birodalomtól ezek megtartásához. Miksa számára pedig kézenfekvőnek tűnt, hogy a korona birtokában könnyebben védi meg tartományait a francia támadástól. A terv sikeres kivitelezésében az alábbi tényezők játszottak szerpet. Idegen külföldről jött - személy megválasztása sem a rendeknek, s a választófejedelmeknek nem állt érdekükben. A Habsburg család nem bírt akkora befolyással Németországban, hogy Miksa trónra kerülése a választófejedelmek hatalmát komolyan veszélyeztette volna. Szempont volt az is, hogy ezzel a választással elkerülhetik a birodalom védelmére a Habsburgoknak adandó nagyobb pénzáldoaztokat. (A Habsburgdiplomácia ilyen irányú érvei nem tévesztették el kívánt hatásukat.) A trieri és a szász választót rokoni kötelék fűzte a családhoz; az ellenpárt pedig nem volt képes esélyes ellenjelöltet állítani. Frigyes és Miksa bő kézzel osztogatták az Ígéreteket és az adományokat. (Erről a fordításban is lesz szó.) A diplomáciai akció 1484 elején vette kezdetét. Egy évvel később a választók összegyűltek Frankfurtban, de akkor még nem született meg a kívánt eredmény. Ekkor még létezett az ellentábor (élén Albrecht Achilles brandenburgi választóval), a rajnai és mainzi választófejedelmek pedig még ingadoztak. A fenti tényezők hatására - és ideszámíthatjuk Bécs magyar kézre kerülését is - a dolog érlelődni kezdett. A brandenburgi egyedül maradt, az ellenpárt felőrlődött. Apa és fia 1485 december 22-én Aachenben teljes egyetértésre jutott a hatalommegosztás részleteit illetően. Ekkorra már sikerült megnyerni a trieri, a rajnai, a szász és a mainzi választókat; január folyamán a kölni érseket is. A cseh király választófejedelmi méltóságát viselő Ulászlót mellőzték. 302