AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

I. Az OSZK 1986-1990-ben - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1986-1990-ben

jutott a gyűjteménygyarapítására (ezen belül 7 400 000 kéziratvásárlásra), és további 20 000 000 a nemzetközi csere céljaira. (A teljes keretből négymilliót állományvédelmi köttetésre fordított a könyvtár.) Már 1986-ban szembe kellett néznie a könyvtárnak azzal, hogy a hitelkeret változatlan maradt, ugyanakkor a bel- és külföldi könyvek, időszaki kiadványok ára egyre emelkedő tendenciát mutatott. Csak az év közben kapott - így előre nem tervezhető - póthitelekkel sikerült szinten maradni. A következő években is a póthitelekkel és Soros György támogatásával lehetett a gyarapítás mennyiségét és minőségét biztosítani. Ekkor azonban már előrevetette árnyékát a jövőtől való félelem, hiszen az árnövekedés mértéke ijesztő arányokat öltött. 1986-ban 754 Ft volt egy kötet átlagos ára, 1990-ben ez már 1 365 Ft-ra emelkedett. 1990-ben az mentette meg a beszerzést a csökkenéstől, hogy a MELLON alapítványtól (USA) 13 000 dollár, a Volkswagen alapítványtól (NSZK) pedig 200 000 DM támogatást kapott. A külföldi dokumentumok rendszeres beérkezésében a Nemzetközi csereszolgálat tevékenysége meghatározó szerepet játszott. Súlyos problémák merültek fel azonban a hazai kiadványok területén. A füzetes és egyéb művek burjánzása, mindenekelőtt az új periodikumok nagy száma, soknak tiszavirágként való felbukkanása és eltűnése, de a többedrangú könyvek és füzetek áradatának beszerzése is nagy terhet, sőt sokszor megoldhatatlan feladatot hárított a gyarapításra (és feldolgozásra). 1989-ben pl. a kötelespéldányként beérkezett és feldolgozást igénylő időszaki kiadványok száma a szokásos évi 150-200 címről (illetve címváltozásról) 786-ra emelkedett! A kiadók vagy nem tudtak a kötelespéldányok beszolgáltatási kötelezettségéről, vagy elhanyagolták annak teljesítését. És mivel a kiadók száma is egyre szaporodott, változott, megfoghatatlanná vált, a könyvtár sem tudott velük kapcsolatot teremteni, és kiadványaikat megszerezni. Sajnos, ez a jelenség nem csupán az ún. aluljáró, ül. "utcai irodalom" termékeinél tapasztalható, hanem előfordul jelentősebb, komolyabb művek esetében is. Hogy a veszteség müyen arányú, az nem állapítható meg, hiszen ilyen körülmények között nincs az összehasonlítást lehetővé tevő, hiteles kiadványi statisztikai adat. A számok szemszögéből vizsgálva az öt év gyarapítási eredményeit, a következőkben foglaljuk össze: - 124 000 könyv került a könyvtár állományába, ebből kétharmadnyi a kötelespéldány (83 000), 21 000 növelte a gyűjteményt vétel útján, míg a nemzetközi csere közel 11 000 könyv beszerzését segítette elő; - az időszaki kiadványok gyarapodása megközelítette a 37 000 évfolyamot, ebből 60% (22 000) a köteles példányok aránya, közel 7 000 vétel, 5 200 pedig nemzetközi csere révén jutott a gyűjteménybe; - a különgyűjteményi dokumentumok összesen 444 000 egységgel gyarapodtak, ennek nem egészen 40%-a (165 000) a kötelespéldányokból adódott. 28