AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár újjászervezése 1867-1875. A müncheni szakrendszer bevezetése

a losonci reáliskola könyvtárai.) E felsorolás nem hosszú, az országban lévő könyv­tárak, könyvgyűjtemények számához viszonyítva mindenesetre elenyésző. Tömeg­hatásról tehát nem beszélhetünk, mégis az akkori viszonyokhoz képest valamiféle elmozdulást jelez. A Széchényi Könyvtár példájának bizonyára volt olyan hatása is, melyet a fennmaradt források nem dokumentálnak. Ugyanakkor nem szabad fi­gyelmen kívül hagynunk két körülményt: 1. a müncheni szakrendszer egy nagy­könyvtár modelljére kidolgozott rendszer volt (bár Barna Ferdinánd emiitett cikké­ben adott gyakorlati tanácsokat kisebb gyűjtemények részére is); 2. a rendszer természetéből adódó bonyolultság sokakat visszariaszthatott annak gyakorlati al­kalmazásától. Ez utóbbi tényt Barna Ferdinánd igyekezett megcáfolni s szavaiból arra következtethetünk, hogy ellenzők bőven akadtak: "Azok, akik a múzeumi könyvtárrendezést akár szántszándékos rosszakarat, akár be nem tudható érthetet­lenség folytán nyert értesülés következtében - a jó ég tudja, minő nehézkes rend­szernek tartják, ez ismertetésből meggyőződhessenek, hogy ez a legegyszerűbb va­lami, amire nem egy józan eszű ember magától is rá jöhet." Barna Ferdinándnak tehát küzdenie kellett, hogy a meggyőződése szerinti helyes könyvtárrendezési el­veket és gyakorlatot másokkal is elfogadtassa. Láttuk, hogy a müncheni rendszerrel Barna saját főnökei - Fraknói és Pulszky - is elégedetlenek voltak. Nem volt iga­zuk, szemléletükben ugyanis az a fajta "nagyvonalúság" érvényesült, amely a könyvtárosi precizitást hajlamos felesleges fontoskodásnak és kicsinyeskedésnek minősíteni. Tudós vezetők és gyakorlati könyvtárosok olyan divergenciájának lehe­tünk itt tanúi, amelyre a könyvtártörténet - egészen a precizitást eleve kikénysze­rítő számítógépes technika koráig - számos példát szolgáltatott. Barna Ferdinándnak kétségkívül elévülhetetlen érdeme, hogy a Széchényi Könyvtár újjárendezését egy, a kor színvonalán álló szakrendszerre alapozva meg­valósította. "E rendszer ma is, 15 évi gyakorlat után, jónak és célszerűnek bizo­nyult, s a könyvtár használhatóságának egyik nagyfontosságú tényezője," - írja Barna Ferdinánd nyugalombavonulásakor a névtelen méltató (valószínűleg Csonto­si János) a Magyar Könyvszemlében. Összegzés A Széchényi-féle törzsanyagból és a sok kisebb-nagyobb, rendezetlen gyűjte­ményből álló könyvtár a müncheni szakrendszerben történő feldolgozás révén vált egységes állományú, korszerűtlen feltárt és használható gyűjteménnyé. Ez a folya­mat, a szervezett gyűjteménnyé válás az állomány tartalmi felmérését is lehetővé tette, ezen az alapon indulhatott el a nemzeti könyvkincs értékeinek feltárása, a hi­ányok feltérképezése és pótlólagos beszerzése. Tulajdonképpen csak ettől az idő­ponttól kezdve kapcsolódhatott be a nemzet könyvtára a hazai tudományos élet vérkeringésébe, csak ekkor válhatott - olvasói, kutatói és nem utolsó sorban a könyvtár saját munkatársai révén - a nemzeti tudományok központi szellemi mű­helyévé. 267

Next

/
Oldalképek
Tartalom