AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)
II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár újjászervezése 1867-1875. A müncheni szakrendszer bevezetése
a losonci reáliskola könyvtárai.) E felsorolás nem hosszú, az országban lévő könyvtárak, könyvgyűjtemények számához viszonyítva mindenesetre elenyésző. Tömeghatásról tehát nem beszélhetünk, mégis az akkori viszonyokhoz képest valamiféle elmozdulást jelez. A Széchényi Könyvtár példájának bizonyára volt olyan hatása is, melyet a fennmaradt források nem dokumentálnak. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk két körülményt: 1. a müncheni szakrendszer egy nagykönyvtár modelljére kidolgozott rendszer volt (bár Barna Ferdinánd emiitett cikkében adott gyakorlati tanácsokat kisebb gyűjtemények részére is); 2. a rendszer természetéből adódó bonyolultság sokakat visszariaszthatott annak gyakorlati alkalmazásától. Ez utóbbi tényt Barna Ferdinánd igyekezett megcáfolni s szavaiból arra következtethetünk, hogy ellenzők bőven akadtak: "Azok, akik a múzeumi könyvtárrendezést akár szántszándékos rosszakarat, akár be nem tudható érthetetlenség folytán nyert értesülés következtében - a jó ég tudja, minő nehézkes rendszernek tartják, ez ismertetésből meggyőződhessenek, hogy ez a legegyszerűbb valami, amire nem egy józan eszű ember magától is rá jöhet." Barna Ferdinándnak tehát küzdenie kellett, hogy a meggyőződése szerinti helyes könyvtárrendezési elveket és gyakorlatot másokkal is elfogadtassa. Láttuk, hogy a müncheni rendszerrel Barna saját főnökei - Fraknói és Pulszky - is elégedetlenek voltak. Nem volt igazuk, szemléletükben ugyanis az a fajta "nagyvonalúság" érvényesült, amely a könyvtárosi precizitást hajlamos felesleges fontoskodásnak és kicsinyeskedésnek minősíteni. Tudós vezetők és gyakorlati könyvtárosok olyan divergenciájának lehetünk itt tanúi, amelyre a könyvtártörténet - egészen a precizitást eleve kikényszerítő számítógépes technika koráig - számos példát szolgáltatott. Barna Ferdinándnak kétségkívül elévülhetetlen érdeme, hogy a Széchényi Könyvtár újjárendezését egy, a kor színvonalán álló szakrendszerre alapozva megvalósította. "E rendszer ma is, 15 évi gyakorlat után, jónak és célszerűnek bizonyult, s a könyvtár használhatóságának egyik nagyfontosságú tényezője," - írja Barna Ferdinánd nyugalombavonulásakor a névtelen méltató (valószínűleg Csontosi János) a Magyar Könyvszemlében. Összegzés A Széchényi-féle törzsanyagból és a sok kisebb-nagyobb, rendezetlen gyűjteményből álló könyvtár a müncheni szakrendszerben történő feldolgozás révén vált egységes állományú, korszerűtlen feltárt és használható gyűjteménnyé. Ez a folyamat, a szervezett gyűjteménnyé válás az állomány tartalmi felmérését is lehetővé tette, ezen az alapon indulhatott el a nemzeti könyvkincs értékeinek feltárása, a hiányok feltérképezése és pótlólagos beszerzése. Tulajdonképpen csak ettől az időponttól kezdve kapcsolódhatott be a nemzet könyvtára a hazai tudományos élet vérkeringésébe, csak ekkor válhatott - olvasói, kutatói és nem utolsó sorban a könyvtár saját munkatársai révén - a nemzeti tudományok központi szellemi műhelyévé. 267