AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár újjászervezése 1867-1875. A müncheni szakrendszer bevezetése

E gondolat - mint a müncheni szakrendszer 1848-as Mátray-féle fordításának ismertetésénél már jeleztük - nem volt eredeti: pontos megfelelője volt annak a módnak, ahogyan a müncheni könyvtárban a bajor vonatkozású műveket, a Bavaricat kiemelték. Az eötvösi leirat hungarikákra vonatkozó melléklete, mely minden bizonnyal Barna Ferdinánd javaslata alapján készült, esetleg egészen az ő munkája volt, meglepő egyezéseket mutat Mátray fordításával ill. az abban közölt jegyzetekkel. Málray Eötvösi leirat: "A müncheni könyvtárban a bajorországi minden tudományos munkákból egy külön egyetemes könyvtár, Bavarica cím alatt, állíttatott fel, azért ez osztály, a XII. főosztály után, helyesebben tétethetett volna. - Mivel azonban a történeti szak kitűnőbb, a bajor országiak ide helyeztettek." "A Hungaricak külön általános könyvtárat képeznek, amiért ezen osztály a XII. főosztály végére is helyesen tétethetnék, tekintve azonban, hogy ezen gyűjteményben legkiválóbb a történelmi szak, a Hungaricak a História ezen szaka alá soroztattak." Ennek értelmében tehát az elkülönített Hungarika-könyvtár tulajdonképpen a História (Történettudomány) főosztályának egy szakcsoportjává válik s mint látni fogjuk, tárgyában erősen leszűkítve, négy osztályra tagozódik. A Bavarica, ill. a Hungarica-meghatározásban továbbra is sok az egyezés az eredeti müncheni szöveggel, bár természetesen a magyar viszonyokra való alkalmazás jelei is megmutatkoznak. Még a közelmúltban is sok vitára alkalmat adó, majd éppen a Széchényi Könyvtár munkatársai által kidolgozott hungarika-meghatározás ismeretében sem lesz talán haszontalan a nemzeti könyvtár első hungarikameghatározásának részletes ismd tetése. "Idetartoznak: 1. Az irodalom, történet és jogtudomány, amennyiben Magyarországot Erdéllyel, Horvát, Tót és Dalmátországot érdeklik; 2. Minden irat, mely Magyarországot érdeklő valamely tárgy felett történelmi, jogi, vagy irodalmi szempontból értekezik, nem szükséges azonban, hogy a munka szerzője szent István koronájának alattvalója legyen; 3. A Hungaricak 4 osztályra szakadnak, és pedig Hungária historica, - ecclesiastica, - litteraria, - juridica..." Ez a meghatározás is a bajor eredeti mintájára készült, a 3. pontban említett négy osztály is azonos, természetesen azzal a különbséggel, hogy a Hungária helyett ott Bavaria állt. A Széchényi Könyvtárban e négyhez később még egy ötödiket csatoltak: a magyarországi gyászbeszédekét. (Hungaricae orationes funebres.) Az osztályok rövidítései: Hung. h. - Hung. e. - Hung. 1. Hung. j. - Hung. o.f. 241