AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár újjászervezése 1867-1875. A müncheni szakrendszer bevezetése

A kész címlapokat (címleirásokat) és könyveket ideiglenes sorszámmal kellett ellátni (1000-ig terjedő, majd betűkkel megkülönböztetett számsorok), a könyvek ebben a sorrendben kerülnek a polcokra; a címlapokat viszont már szakok szerint, ezen belül betűrendben kellett tartani. 2. A könyvek osztályozása a müncheni szakrendszer szerint, azaz "viszonyainkhoz képest célszerűnek talált megszorításával" a 12 főosztályt megtartva, de csak 111 alszakra osztva történik. Az osztályozási terv a leirat mellékletében található. (A szakrendszer részletes ismertetését Id. a következő fejezetben.) Az alszakok csökkentése (összevonása) miatt a müncheni előírások nem használhatók, ezért Barna Ferdinánd és Viilecz Kamill dolgozzák ki a részletes osztályozási tervet, az egyes alszakokba való tárgyak leírásával. Erre is ugyanaz vonatkozik, mint a címleirási szabályzatra: megváltoztatnia sem Barna Ferdinándnak, sem utódjának nem szabad a miniszteri biztos, ill. a minisztérium engedélye nélkül. A leirat ezután felsorolja azokat az un. általános gyűjteményeket, amelyek a könyvek tudományszakok szerint rendezett állományában különleges kezelésben részesülnek. "Classicusok." - Ezen a görög-római klasszikus szerzők értendők, besorolási helyük a II. Phüologia főosztály 4. Lingua graeca és 5. Lingua latina szakja. "Hungaricák". - Erről alább részletesen szólunk. "Duplák". - Ezek kiszűrésére részletes utasításokat tartalmaz a leirat. Osztályozás nélkül, ideiglenes számsorrendben külön kezelendők, elidegenítés esetén címlapjukat meg kell semmisíteni. "Removendák" - "A removendák kiválasztásánál jó tapintat szükségeltetik, s tekintetbe veendők az időviszonyok." Feldolgozásuk ugyanúgy történik, mint a többi könyveké, a katalógusban szerepelniük kell, de maguk a könyvek "külön zár alatt tartandók már az ideiglenes felállítás alatt is." Sajnos ennél többet nem tudunk meg arról, hogy mit tekintettek ekkor "zárolt" anyagnak, de az a kitétel, hogy az "időviszonyok"-at tekintetbe kell venni, valószínűleg a kiegyezés teremtette új történelmi-politikai helyzetre utal. (A szabadságharcra vonatkozó irodalom, valamint az emigráció irodalma e korszakban nyeri vissza legitimitását.) "Eroticák" - Ezeket sem leltározni, sem feldolgozni nem kellett, folyószámmal ellátva azonnal "külön zár és őrizet alá vétetnek." A hungarikák elkülönítésének alapelveire és gyakorlati megvalósítására külön részletes tájékoztató melléklet szolgált. Eötvös ezt így indokolta: "A Hungaricakat illetőleg... részletes utasítást találtam kiadandónak, hogy a Hungaricák alszakába tartozó könyvek meghatározásánál önkény vagy személy ne uralkodhassék, és a Hungaricák szűkebb alapra szorítva a tudományszakok szerinti felállítást ne gátolhassák, de nagy terjedelmű külön könyvtárra se nőhessek ki magukat." Ebből világosan kitetszik: 1. a hungarika-meghatározásnál az önkényes megítélést Eötvös eleve ki akarta zárni; 2. nem volt szándékában a hungarika-anyagbol egy külön könyvtárat létrehozni a könyvtáron belül, éppen ellenkezőleg: a hungarika-fogalmat szűkebb alapra - lényegében a történelemre - szorítva, a tudományszakok rendjébe besorolva kívánta a magyar vonatkozású anyagot kiemelten elhelyezni. 240