AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)
II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár újjászervezése 1867-1875. A müncheni szakrendszer bevezetése
szakkatalógus volt. Ennél célszerűbbet és modernebbet a 20. század sem fedezeti fel - a korszellem azonban nem ennek a praktikus és egyszerű megoldásnak kedvezett. A németországi könyvtárak tudományos rendszerezést kedvelő, azt egyedül üdvözítőnek tartó szemlélete olyan erős hatással volt a hazai fejlődésre is f hogy a Mátray által képviselt, utóbb "primitívnek" és "megalkuvónak" nevezett rendszer választása már szóba sem kerülhetett. Mátray idézett felterjesztése még számos gyakorlati javaslatot tartalmazott, így pl« a kötelespéldány-beszolgáltatás ellenőrzésére, a hírlapok beköttetésére, a minisztérium által előírt és terhes könyvtári adminisztráció csökkentésére, a felveendő könyvtári személyzettel szembeni követelményekre, sőt a Múzeumnak a minisztériummal szembeni nagyobb önállóságára vonatkozóan is. Végül kifejezésre juttatta, hogy a könyvtárat látogató olvasók és vendégek állítása szerint "Budapesten egy könyvtár sincs oly célszerűen rendezve és használhatóvá téve, mint jelenleg múzeumunk könyvtára" - ami ugyan eléggé viszonylagos értékelés, hiszen korabeli panaszok egyaránt bőven voltak - nem is ok nélkül - a főváros mindhárom könyvtárával szemben. Mátray jelentése szeptember 20-án kelt (az előírt 5-6 napból tehát közel két hónap lett), míg Kubinyi a felterjesztést csak szeptember 30-án küldte el. A minisztérium válaszára nem kellett sokáig várni: Eötvös József miniszter okt. 21-i leiratában közölte Kubinyi igazgatóval, hogy a könyvtár még rendezetlen részének "végleges rendezése és lajstromozása el nem halasztható szükséggé válván", megbízza Barna Ferdinánd segédőrt a munkálatok vezetésével s egyidejűleg kiküldi őt Münchenbe, a bajor királyi könyvtárba, ahol feladata lesz "a kérdéses könyvtárban egy hónapig működni, annak berendezése és ügymenetéről magának alapos tudomást szerezni, mely alapján a múzeumi könyvtár végleges rendezését sikerrel eszközölhesse." A körülmények ismeretében nem volt meglepő, hogy Mátray válaszával a minisztérium nem volt elégedett. Eötvösnek egy későbbi leveléből tudjuk, hogy 1868 nyarán a könyvtárat egyik tanácsosával - ez minden bizonnyal Hegedűs Candid Lajos volt - megvizsgáltatta. Hegedűs nyilván megismerkedett Barna Ferdinánd elgondolásaival s elkötelezettségével a müncheni szakrendszer mellett. Mivel éppen ez a könyvtár volt az, amelyet Eötvös József is jól ismert - emigrációs éveit Münchenben töltötte, irodalmi munkásságának fontos segítője volt a bajor udvari könyvtár gazdag állománya - kézenfekvő volt, hogy a Széchényi Könyvtár újjászervezése a müncheni könyvtár példájára történjék. Mátray Gábort, aki ezzel messzemenően nem érteit egyet, félre kellett állítani. Nyugdíjazására nyüván azért nem gondoltak, mivel a könyvtárat jól ismerő Matraynak kellett a kurrens ügyeket tovább vinnie annak érdekében, hogy Barna Ferdinándot minden egyéb kötelezettség alól felmentve, teljesen a feldolgozó munka vezetésére lehessen állítani. A könyvtár újjászervezésének legfontosabb kérdése, t.i. az, hogy müyen rendszer szerint történjék az állomány felállítása és szakcsoportosítása, Barna Ferdinánd müncheni kiküldetésével gyakorlatüag már eldőlt. Hátra volt még annak eldöntése, hogy a feldolgozás során vájjon egységes könyvtár szülessék-e, vagy 237
