AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár újjászervezése 1867-1875. A müncheni szakrendszer bevezetése

tudomásom ellenére is a jó sikerrel megindított osztályozást abba hagynom s egy a rendezési tervvel merőben ellenkező rendszer szerint járnom el. "E leírás meg is felel a tényeknek, ámde az a vélekedés, hogy a jelenleg folyó rendezést "én magam se tekintettem soha másnak mint ideiglenesnek, melyet szerencsésebb körülmények között újjá önteni elmúlhatatlan szükségesnek tartottam folyvást", már nyilván meghökkentette Mátrayt. Hiszen azt a feldolgozó munkát, amit végzett, semmiképp sem gondolhatta Mátray ideiglenesnek, "újjáönteni" valónak, neki csak a munka menetét ületőleg voltak annakidején más elképzelései. Barna azonban tovább ment és kijelentette, hogy a könyvtárba felveendő új személyzet feladatai közül "A legelső az eddig alkalmazott ideiglenes rendszer félretételével (kiemelés tőlem) a m.n. Széchényi országos könyvtárban létező összes könyvbeli készletnek fő- és alosztályonként osztályozása..." s itt a hangsúly az "összes"-en van. Más szóval: az eddig különálló gyűjtemények egybeolvasztásával lehet csak a szakosztályozáshoz hozzákezdeni. A különálló gyűjteményekben - de legalábbis "nemzeti könyvtár "-ban és "segéd-könyvtárban

"-ban - gondolkodó Mátray ezzel már végképp nem érthetett egyet. Megírta saját felterjesztését (amelyben természetesen szót sem ejtett a müncheni rendszerről) és Barna Ferdinánd munkájára ráírta "Barna úr véleménye". Ez nyilván Kubinyihoz még eljutott, további sorsa azonban az irattár lett. Tervei megvalósításához Barna Ferdinándnak még öt évet várnia kellett. A korszerű állományfeltárás napirendre kerül Kubinyi Ágoston a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1868. aug. 2-án kelt leiratát azzal adta át Mátray Gábornak, hogy "erre való véleményét 5-6 nap alatt nekem beadni ne terheltessék." A minisztérium ugyanis - hivatkozva az állami költségvetésbe a könyvtár-rendezés céljára felvett 10 000 forintra - sürgős javaslatokat kért az összeg legcélszerűbb felhasználására. Ugyanakkor számszerű jelentést kért a könyvtári feldolgozás első félévi eredményeiről, s választ várt arra is, hogy "hány kötetre rúgnak azon könyvek, melyek akár a könyvtári személyzet elégtelensége, hanyagsága, avagy más okoknál fogva maiglan sincsenek lajsrtomozva s szakszerűleg fölállítva. .. .Elváratik az Igazgatóságtól, hogy ezen bajok gyökeres orvoslására szükséges intézkedéseket körülményesen előterjeszteni szíveskedendik." Az aláíró Hegedűs Candid Lajos osztálytanácsos volt, a minisztériumban a kulturális célú alapítványok, a közművelődési intézmények és a műemlékügy felelőse. Mátray Gábort mindenekelőtt a félévi teljesítmények számonkérése lepte meg, hivatkozik is rá válaszában, hogy a számszerűségek följegyzését egy múzeumi ülésen eltörölték. (Az egyes múzeumi tárak vezetői az igazgató elnökletével havonta üléseztek.) Ennek ellenére többheti munkával elvégezték a teljes felmérést, mind az addig elkészült feldolgozó munkáról, mind a folyó év megközelítő pontosságú teljesítményeiről. (Ezeket az adatokat ismertettük az állományról és a feldolgozottság fokáról az első fejezetben.) Annak bizonyítására, hogy "a könyvtári hivatal-személyzet általán nem teszi kezeit ölbe", Mátray részletesen leírta mind saját, mind 235