AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár újjászervezése 1867-1875. A müncheni szakrendszer bevezetése

fűzött jegyzetekben többszörösen is megmagyarázott koncepcióját a "szolgai fordítás" (Gulyás kifejezése) ellenére: az elkülönített nemzeti, azaz hungarika-szak eszméjét, amelyet azután a Barna Ferdinánd-féle átdolgozás átvesz és a könyvtár-rendezés során meg is valósit. Pedig olvasható Matray megjegyzése az irodalom szakjában is. (VHJ. Aesthetica.) "Magyarok - ha külön magyar nemzeti könyvtár állíttatik, ebbe tétetnek, a magyar költők és szónokok osztályába." Ami a "szolgai fordítást" illeti, Matray Gábor valóban magát a müncheni szakrendszert egy az egyben fordította le (néhány jelentéktelen és apró módosítást kivéve, amelyeket Gulyás pontosan idéz), de nem alkalmazta a magyar viszonyokra. Ezzel szemben mindenütt jegyzetben utalt a magyar viszonyokra való alkalmazás lehetséges módjára. Gulyás Pál kritikája mindezt nem vette figyelembe. A kézirat megadja a könyvek felállításának általános szabályait, egyes szakoknál kitér arra, hogy pontosan mit kell oda sorolni és a szakon belül a felállításnak milyen különleges szabályai érvényesek. Címleírási szabályzattal és a szakbeosztást megkönnyítő betűrendes tárgymutatóval zárul a kézirat. Figyelemreméltó, hogy az OSZK Irattárában lévő másolati példányon felfedezhetjük azokat a ceruzás javításokat, amelyeket Barna Ferdinánd eszközölt a müncheni szakrendszeren, pl. a nyelvészet szakjában. A müncheni rendszerrel legközelebb 1863-ban talákozunk, amikor Barna Ferdinánd egy hosszú fogalmazványban fejtette ki véleményét. Alkalmat erre egy helytartótanácsi leirat adott, amelynek értelmében a főhatóság a könyvtári feldolgozó munkát szolgálaton kívüli hivatalnokok közreműködésével kívánta meggyorsítani. Matray és Barna külön-külön írt elutasító véleményt, meggyőző érvekkel támasztva alá, hogy "a könyvtárak rendezése egy külön tudomány, melyet szorgalmas olvasás és hosszas gyakorlás által lehet csak magunknak megszerezni." A könyvtárosokkal szembeni szigorú követelményrendszer megfogalmazásán túl Barna Ferdinánd kitért a rendezési munkálatok gyökeres reformjára is. Ö már ekkor a folyó munkálatok leállítását és a müncheni szakrendszer szerinti feldolgozásra való áttérést javasolta. A dolog érdekessége, hogy feliratát Matray Gábor nevében fogalmazta meg, remélve, hogy Matray azzal egyetért s így az vátozatlan formában továbbítható Kubinyinak, ill. a főhatóságnak. Barna itt úgy állítja be, mintha Matray Gábor már kezdettől, azaz 1849-től a müncheni rendszer mellett kötelezte volna el magát:"... legjobban kellett azt tudnom, hogy a könyvtár rendezés más elvek szerint nem történhetik, mint azok szerint, amelyek .. .az én befolyásom és ajánlatom folytán elfogadott s általam ... legcélszerűbbnek talált rendezési tervben letéve vágynak, - vagyis a müncheni kir. udvari könyvtár rendezési terve és szakosztályzati szabályzata szerint." A továbbiakban - végig Matray nevében - leírja, hogy a "szakosztály szerinti rendezést" meg is kezdte, de a munka menetét később utasításra meg kellett változtatnia, mivel a "Helytartósági osztály inkább az évnegyedenként kimutatható számoknak, semmint egy bár lassanként, de annál biztosabban haladó munkának adva hitelt, a könyvtári feldolgozás haladéktalan megindítását megrendelte, holott a dolog természeténél fogva az osztályozásnak a feldolgozást szükségképp meg kell előznie. ... nem volt mást mit tennem, mint jobb 234